Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
A Frontex megerősítése csak akkor egyeztethető össze a nemzeti szuverenitással, ha rögzítik, hogy annak célja a határok »menedzselése« helyett a határvédelem.
„Ráadásul a tervezet által bevezetni kívánt »hatékony határvédelem« kifejezés tartalma meghatározatlan, ez pedig teret engedhet az önkényes jogértelmezésnek. Mindez a Bizottság többi határvédelemre vonatkozó, folyamatban lévő jogalkotási kezdeményezésének fényében nyer igazán értelmet, melyek egyértelműen a menekült- és bevándorláspolitika központosítására és a migrációs folyamatok felerősítésére törekednek:
»a népességfogyást ellensúlyozandó lépéseket kell tenni abba az irányba, hogy Európa vonzó célpont maradjon a migránsok számára« – ahogy az uniós kommunikáció fogalmaz. Ezek után már könnyű lenne »hatékonytalannak« nevezni például a Bizottság szerint túl kemény magyar határvédelmet és a Frontex kezébe adni a magyar határ »menedzselésének« jogát.
Mindent egybevetve a Frontex megerősítése csak akkor egyeztethető össze a nemzeti szuverenitással, ha a készenléti alakulat felállításával párhuzamosan azt is rögzítik, hogy annak célja a határok »menedzselése« helyett a határvédelem, valamint azt is egyértelműsíteni kell, hogy az alakulat bevetésére csak olyan tagállamban kerülhet sor, amely maga kérte a segítséget.
EZ A GYAKORLATBAN KÖNNYEN EREDMÉNYEZHETNÉ, HOGY A VÁLASZTOTT POLITIKUSOK HELYETT EGY BÜROKRATIKUS TESTÜLET DÖNTENE ARRÓL, HOGY KIK LÉPHETIK ÁT EGY TAGÁLLAM HATÁRÁT. RÁADÁSUL A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA SZERINT VALAMENNYI TAGÁLLAMNAK EL KELLENE FOGADNI AZ ENSZ GLOBÁLIS MIGRÁCIÓS PAKTUMÁT, EZEK UTÁN PEDIG A PAKTUM BEVÁNDORLÁSPÁRTI ALAPELVEI SZOLGÁLHATNÁNAK A »HATÉKONYSÁG« MÉRCÉJEKÉNT.”