Lehetetlen helyzetbe hozzák a magyar drámapedagógiát

„A Pannon Egyetem dékáni döntés alapján ebben a félévben tíz, a drámás képzésben résztvevő óraadó tanártól vált meg. Hallgatókként nem látunk más lehetőséget, mint hogy nyílt levelet fogalmazzunk meg.

Tisztelt Dékán Asszony!

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar osztatlan tanári képzésének drámapedagógus hallgatóiként írunk Önnek. 
Ma nagyjából ötvenen tanulunk itt drámapedagógiát osztatlan képzésben, legalábbis tanultunk, egészen idén szeptemberig. Képzésünk eddigi oktatói elismert szakemberek, a drámapedagógia hazai történetének fontos alakjai. Ezek az oktatók saját módszereiket is átadták nekünk, ami nagy lehetőséget és pótolhatatlan gyakorlati tudást jelent.

Önök szeptember elején azt a döntést hozták, hogy ezeket az óraadó tanárokat szinte kivétel nélkül elbocsátják az egyetemről – illetve nem újítanak velük szerződést -, a megtartandó kurzusokat pedig szétosztották olyan oktatók között, akik (noha saját szakterületükön kiválóak) a drámapedagógiához nem értenek. Mi azonban nem ezért jöttünk erre az egyetemre.

Tisztelt Dékán Asszony! Szeptember közepe van, és több tantárgy esetében azt sem tudjuk, hogy ki tartja majd (csak remélhetjük, hogy aki tanítani fogja, az már értesült róla). Arról sem kaptunk semmilyen tájékoztatást Önöktől, hogy az idei évtől alapjaiban változik meg a képzésünk, az újonnan felvett elsőéves hallgatók felé pedig ezt szintén elmulasztották jelezni. 

Kérjük, ne akadályozzanak minket abban, hogy folytassuk azt a képzést, amit elkezdtünk. Egyetemi kereteken belül elképzelhetetlen, hogy egy oktató ne legyen járatos az általa tanított tantárgyban, drámapedagógiából pedig nehéz lenne egy-két hét alatt könyvből felkészülniük az oktatóknak, hiszen ez egy alapvetően gyakorlatorientált szakma.

Tisztelt Dékán Asszony! A képzésben, melyet éppen ellehetetlenítenek, olyan drámapedagógus hallgatók tanulnak/tanulunk, akik majdani hivatásuk iránt már most elkötelezettek, tanítani vágynak és mindeddig abban reménykedtek, hogy a Pannon Egyetem minden segítséget meg fog adni ahhoz, hogy képzésük végén a szükséges tudás birtokában vehessék majd át diplomájukat. De Önök a mi képzésünket nem tartják annyira fontosnak, hogy hiányzó tanárainkat szakképzett oktatókkal pótolják. Hallgatóként kevés eszköz áll a rendelkezésünkre, de e levéllel az Önök és a közvélemény tudtára próbáljuk adni, hogy számunkra fontos ez a képzés, és nem szeretnénk megélni annak drasztikus színvonalcsökkenését. 

Ma a drámapedagógia a közoktatásban kevés, a tanárképzésben pedig még ennél is kevesebb szerephez jut. A legfrissebb NAT azonban igen sok tárgy módszertanához írja elő a dráma eszköztárának alkalmazását, amiből az következik, hogy az általános nevelőképzésnek egyszer mindenképpen része lesz annak elsajátítása. Önök az elmúlt néhány hétben a megszűnés szélére sodorták a szakot, noha integrálhatnák is a dráma eszköztárát a tanárképzésbe, hogy minden pedagógus-hallgató találkozhasson vele. Büszkének kellene lenniük arra, hogy a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar gondolkodó, magukért kiálló, intelligens fiatal tanárokat bocsát ki a pályára, akiket képzésük során a szakma legnagyobbjai tanítanak. Ám Önök feltehetően nem tulajdonítottak ennek jelentőséget, ahogyan azt sem értették meg az elmúlt évek alatt, hogy miért olyan fontos a drámapedagógiának minél több ágával találkoznunk a képzés során (miként tesszük ezt a nyelvészet, az irodalom és az idegennyelvek esetében is). Belátható, hogy nem mindenki tud zenével, mozgással, improvizációval (stb.) dolgozni. Az, hogy a dráma számos válfaja közül ki melyikben mélyül majd el, leginkább a pedagógus személyiségétől függ. Ha egy drámatanár rátalál a hozzá legközelebb álló eszköztárra, akkor hosszú évek során a saját képére formálja, tovább fejleszti azt. A drámapedagógus képzésben eddig tanító oktatók tudása ezért is pótolhatatlan. Külső szemlélőként talán nehéz mindezt megérteni, de reményeink szerint a mi elhivatottságunk meggyőzi Önöket arról, hogy a képzés, melynek megszűnését kilátásba helyezték, nem csupán számunkra, de az egyetem és a pedagógus szakma szempontjából is fontos.

Ezúton kérjük, hogy vizsgálják felül döntésüket, és engedjék, hogy olyan színvonalú képzésben részesüljünk, amilyen a Pannon Egyetemen elvárható lenne.

Tisztelettel: 
A drámapedagógus hallgatók”