Van valami, ami hetek óta nyomaszt

„Sziasztok,

Van valami, ami hetek óta nyomaszt. Sokat gondolkodtam, úgy döntöttem, megosztom veletek, miért nem tudok azzal a lelkesedéssel, elszántsággal készülni a csehek elleni Davis-kupa-meccsre, ami mindig is jellemzett. Mindig fontosnak tartottam az őszinteséget, az igazságot, a nyíltságot.

Nem kell bizonygatnom, mit jelent nekem a Davis-kupa, a csapat, a címeres mez. Soha nem volt kérdés, hogy vállalom-e a játékot, mindig megtiszteltetést, büszkeséget éreztem, hogy játszhattam, segíthettem, harcolhattam. Az elmúlt kilenc évben 39 mérkőzésemből 25-öt megnyertem. Hatalmas boldogság volt, amikor 2012-ben legyőztem Gulbist a szülővárosomban. A tavalyi szlovákok és oroszok elleni siker pályafutásom csúcsai közé tartozik.

Most mégis úgy érzem, valami megtört. Kiálltam a társaimért, a csapatért, mert úgy tapasztaltam, a Szövetség nem adja meg azt az elismerést, amit az elért eredmények alapján megérdemelnek a fiúk és az őket felkészítő edzők. Jeleztem, nem biztosítottak a feltételek, nem megfelelő a légkör a további sikeres szerepléshez.

Hiszem, mindannyiunk közös érdeke, hogy megőrizzük a helyünket a világcsoportban, mert az hatalmas lehetőség mindenkinek, nagyon komoly bevételeket biztosít a magyar tenisznek.

A menedzserem is kezdeményezte a Szövetségnél, hogy üljünk le és őszintén beszéljünk a gondokról. A párbeszéd, a problémák tisztázása helyett, annyi jutott vissza hozzám, hogy, ha Fucsovicsnak nem tetszik a jelenlegi helyzet, akkor nem kell játszania.

Korábban a mindenkori DK-kapitány képviselte a játékosokat a szövetségi kérdésekben. Sajnos a mostani kapitányra ebben sem számíthattunk, miközben az is kiderült, hogy a pályán sincs megfelelő összhang közöttünk. Ezt is hónapokkal ezelőtt jeleztem a Szövetség vezetőinek, semmi nem történt, hogy közösen megoldást találjunk.

A tenisz egyéni sport, de mindig úgy léptem pályára a Grand Slameken, az ATP Touron, hogy Magyarországot is képviselem. Ezért is éreztem úgy: méltatlan, már-már megalázó, hogy még választ sem kapok a felvetett problémákra, nem vesznek komolyan.

Kudarcként éltem meg ezt a küzdelmet a Szövetséggel, ami ráadásul elvonta a figyelmemet, nem segítette az elmúlt két hónapban az eredményes szereplésemet.

Többször elmondtam, köszönettel tartozom a Szövetségnek az elmúlt két évért, de szerénytelenség nélkül kijelenthető, hogy megháláltam a bizalmat, nem maradtam adósa senkinek.

Jellemző a mostani hozzáállásra, hogy három héttel a csehek elleni sorsdöntő mérkőzés előtt még senki nem keresett meg a közelgő Davis-kupával kapcsolatban. Csak abból gondolom, hogy a Szövetség számít a játékomra, mert hetek óta velem népszerűsítik az eseményt. Nem szeretnék csalódást okozni senkinek, de nehezen tudom elképzelni, hogy pályára lépek a csehek ellen.

Remélem, megértitek a problémámat és a jövőben is mellettem álltok, szurkoltok nekem! Ahogy szoktam, Djokovic ellen is azért fogok küzdeni, hogy a magyar tenisz elismertsége nőjön, bármi lesz az eredmény méltó legyek a biztatásotokra!

Köszönöm!”