Amit Trump és a magyar kormány csinál, az az emberi természet mérgezése.
„Egyértelmű politikai üzenet volt, hogy a Helsinki Bizottságnak adományozta a Wolf-díjjal járó pénzt. Ön és a testvére, Fischer Iván is komolyan veszi azt, amit az írástudók felelősségének szoktak nevezni.
A Tonhalle Düsseldorf emberi jogi díját pedig főigazgatóként Soros Györgynek ítéltem... Én inkább a sikeresek felelősségének nevezném, amit említett. Verdire szoktam hivatkozni, aki az összes pénzét és jogdíját a Casa Verdi művészotthonra hagyta. Azt írta, nagyon sokan ugyanolyan jók voltak, mint ő, csak ő volt a szerencsés. Elég szerény kijelentés, de van benne valami. Én is ugyanonnan indultam, mint egy afgán menekült, és ezer és ezer ember közül kaptam meg azt sanszot. De amikor tizenkilenc éves koromban Ausztriába mentem, ugyanolyan idegennek éreztem magam, és hiába segítettek sokan, rémes volt, hogy nem tudtam senkivel beszélni. Az, hogy ma a segítségnyújtást is kriminalizálják, olyan szégyen, ami ellen fel kell szólalni. Amit Trump és a magyar kormány csinál, az az emberi természetnek olyan mérgezése, amely ellen én egyedül ugyan nem tudok tenni, de amit megtehetek, azt megteszem.
Ha pár hónappal korábban beszélgetünk, minden tele lenne kék plakátokkal. Akkor is van értelme tenni, ha végül úgyis a tömegpszichózis győz?
Ahogy a közmondás tartja, egy gentleman csak veszett ügyért harcol. Még azt is tudom, hogy a tiltakozásom is őket segíti, mert mondhatják, hogy na ezt is megvette a Soros. De már a római jogban is ott volt, hogy minden embernek joga van a védelemre, és arra, hogy felvilágosítsák őt. Minden vallásban ott van a tanítás, hogy adjunk a szerencsétlennek. De ha egy kormány azt mondja, hogy a fuldoklót nem szabad kihúzni a vízből, azt nem szabad elfogadni. Viszont a populista politikusok rájöttek, hogy ezzel lehet szavazatot szerezni. Mert ha azt mondják, hogy nem szabad pénzt adni a koldusnak, az emberek megkönnyebbülnek, hogy akkor nem kell.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
