Szemben az árral

„Ám ahhoz, hogy a teljes termékenységi arányszám 1,2-ről 1,5-re nőtt néhány év alatt, a 2010 után megváltozó légkör is szükségeltetett. Miközben ugyanis az oly sokáig csodált Nyugat a másságok felé nyitást, az idióta politikailag korrekt beszédmód, azaz a »semmi lényegesről szó nem eshet« elvét tűzte zászlajára, mifelénk mintha szembemennénk e korszellemmel. Egynemű párok helyett a házasság, a férfi-nő kapcsolat újbóli előtérbe helyezése, migráció helyett a gyermekvállalás ösztönzése, a mindig kétséges minőségű újdonságok helyett a saját kultúránk és hagyományaink ápolása. És ebbe a sorba illeszkedik a legújabb terv, amely a falusi létformát hivatott népszerűsíteni, a vidéki életet újra vonzóvá tenni.

Gulyás Gergely miniszter keddi bejelentése szerint a csok az ötezer lakosúnál kisebb településeken a használt ingatlanok esetében is jelentősen nőni fog. Jóllehet már több mint 75 ezer család otthonteremtését támogatta a kedvezmény, az állami milliók kétségkívül leginkább az új lakások vásárlóit és építőit segítették a 10 plusz 10 milliós lehetőséggel. Csakhogy Budapesten már csillagászati összeget kérnek egy-egy új otthonért, az építkezés pedig vidéken sem olcsó mulatság. Ebben a helyzetben érdemi változást hozhat a csok ilyen irányú bővítése.

A piaci szemmel nem túl vonzó kistelepüléseken ugyanis a budapesti és más nagyvárosi árak töredékéért lehet ingatlanhoz jutni, ráadásul a statisztikai hivatal felméréséből tudjuk, hogy több mint félmillió lakás áll üresen, egyre romló állapotban, sok közülük kistelepüléseken.

Noha egyelőre a csok bővítésével együtt csak formálódik a Magyar falvak program, a célkitűzés ez esetben is ambiciózus. Szó van a kulturális élet fejlesztéséről, játszóterek, sportpályák kialakításáról, a mellékúthálózat fejlesztéséről. Örömteli, hogy az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után, és fontos elem, hogy külön programok készülnek ama kistelepüléseknek, amelyekben a népességcsökkenés meghaladja az országos átlagot.

Egy minap publikált tanulmány szerint a gyermekvállalás előtt állók több mint kétharmada városias beépítésű és lakótelepi övezetben él, a gyereket nevelők csaknem kétharmada viszont családi házas, falusias lakóövezetben. Ha tehát a fiatal családok szemében a vidéki életmód újra vonzóvá válik, akkor a remélt fordulat is kézzelfoghatóbb közelségbe kerülhet.”