Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A székelyek ma a Székelyföld nevű régióban élő magyarok, illetve az ebből a közösségből elszármazottak, akik székely azonosságtudattal bírnak. Interjú.
Szerkesztő úr, a jogszabály szerint a nemzetiségként való elismerés feltétele, hogy az érintett népcsoport legalább egy évszázada legyen honos Magyarországon, illetve a lakosság többi részétől megkülönböztesse nyelve és kultúrája. Hogyan vonatkoztatható ez a több mint évezredes múltú székelységre?
Sehogyan. Ugyanis történeti forrásaink szerint a székelyek mindig magyarul beszéltek. A székelyek ma a Székelyföld nevű régióban élő magyarok, illetve az ebből a közösségből elszármazottak, akik székely azonosságtudattal bírnak. Ennek a regionális identitásnak a legfontosabb jellemzői: a domináns hegyvidéki tájszerkezet (gazdaság és településszerkezet), a magyar nyelvi, kulturális közösséghez való tartozás és a sajátos történelmi fejlődés emlékezete: a mitikus közös származástudat, a szabad katonanép státus közösségi hagyományai, az erős identitásszimbólumok, illetve ezek újraépítése a kisebbségi helyzetben, a romániai magyarság közösségi identitásának részeként. Erről az önképépítésről a legfrissebb tudományos feldolgozás augusztusban jelenik meg Hermann Gusztáv – Orbán Zsolt: Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában (EME, Kolozsvár, 2018).
A tudomány úgy foglal állást, hogy a székelység a magyarságból kiszakított nemzetrész, amely erős regionális tudattal is rendelkezik a nemzettudat mellett. Ha pedig egy közösség a magyar nemzet része, akkor nem lehet kisebbség. Ez a gondolatsor hogyan segíti elő a székely autonómia helyreállítását?
Nem általában a tudomány, hanem az intézetünk szakértői nyilatkozata szerint: »Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspont a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekinti, amit a vonatkozó szociológiai és kulturális antropológiai kutatások, esettanulmányok is megerősítenek. Egy olyan, a magyar kulturális nemzetből kiszakított, a romániai magyar kisebbség (nemzetrész) integráns részét képező regionális-néprajzi csoport, amelynek önmeghatározásában, különböző megnyilvánulásaiban az etnicitás és a regionális kultúra, a hagyomány meghatározó szerepet játszik.«”