Rendpárti oktatást? Most? Előbb jussunk el a működő (hatékony) oktatásig

2018. június 02. 15:52

Az oktatásban nem lehet egy nap alatt valós változást elérni.

2018. június 02. 15:52
Válasszunk
Válasszunk

„Forgács István cikkével, ami a mandiner oldalain jelent meg, sok szempontból nagyon egyetértenék. »Nekikezdek, hogy elmondjam legalább a kereteit a dolognak, de amikor szóba kerül a Körút és a 200 értelmiségi, aki foglyul ejtette a közvélekedést« – olvashatunk arról, hogy miért nem hallgatták meg. Pedig arra, hogy miért nem volt erre elég a kormány 8 éve a válasz egyszerű. És nincs köze a körúthoz. Nincs köze szélmalmok mögé képzelt óriásokhoz. Ahhoz van köze, hogy akár az a 200 értelmiségi, akár mások, elmondták a maguk érveit. Ha nem ellenérvek születnek meg, hanem a 200 értelmiségi személyét sikerül támadni, akkor a rendpárti oldal sokak számára nem mondott el érveket. 

A közgondolkodás és közvélekedés elrontásáért nem csak a 200 értelmiségi, a nekik teret adó újságírók felelősek, hanem azok a politikusok is, akik sokszor kivonulnak a vitából, kétes ügyekkel lerombolják a hitelüket. És azok az emberek akik a 200 értelmiségiről szóló konteóval előbb hiteltelenítik magukat, mintsem elmondanák az első érvüket. Pedig vannak roppant egyszerű érvek. Ezek közül a legtriviálisabb az, hogy számos változást akkor és csakis akkor lehet hatékonyan bevezetni, ha annak a tárgyi és személyi feltételeit korábban megteremtettük.

A személyi feltételek kapcsán kimondottan fontos szempont, hogy nem elég, ha darabra megvan a tanár, hanem a tanárnak rendelkeznie kell az átadni kívánt ismeretekkel. Ahhoz viszont, hogy ezt az ismeretanyagot meg tudja tanulni a leendő tanár, szükség van a megfelelő tanterv megtervezésére. Ehhez tudni kell, hogy milyen ismereteket, miért és milyen erőforrásokat felhasználva akarun átadni. Ennek az előfeltétele egy program-alkotás, és a program kezdeti lépéseinek a végrehajtása.

Az oktatásban nem lehet egy nap alatt valós változást elérni. 

Például a hittan, erkölcstan oktatása kapcsán egy kisebb gyerek nem tud választani, legfeljebb helyette, a feje felett választanak a szülők. Ez nem jelent vallásszabadságot. A közgondolkodás a gyermeknevelést jelenleg döntően magánügynek állítja be, csakhogy éppen a gyermek ebbe nem szól bele. A szülő önmegvalósításának, és sokszor kényelmének rendeli alá a gyermek sorsát. Ha elfogadjuk azt, hogy az erkölcstan oktatása kapcsán az iskola a gyerek nevelésébe is beleszól, akkor erre az elfogadásra már lehet építeni.

Vegyük észre: Általános iskolában a gyermek nem szaktanárral, hanem tanítóval találkozik. Teljesen felesleges lehet ebben a kérdésben a tantárgyak jelentős részének az elkülönítése. Az az elképzelés, hogy az írás-olvasás elsajátítása első osztályban történjen, de aki nem tanult meg írni-olvasni az behozhatatlan hátránnyal menjen tovább második osztályba, mertha nem menne tovább trauma lenne, egy a lemorzsolódást közvetlenül előidézni képes rossz elképzelés.

Éppen így a tanítási, és a délután játékra fordítható idő elkülönülése sem feltétlenül optimális az egésznapos iskola kapcsán. Ugyanis azt a téves feltételezést képviseli, hogy a gyerek a játékból nem tanulhat. A játék és a tanulás szembeállítása viszont piszok rossz marketing a tanulás számára. A játékok jelentős része viszont a gyermekeket stratégiát építeni taníthatja meg. Elképzelni a tervezhető jövőt és megvalósítani azt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. június 03. 02:59
"De millió és egy példát lehet bemutatni arról, hogy a nehéz helyzetből is hogyan lehet felállni. Például st22lacika, hogy egy ismert és népszerű példát mondjak." Addig néztem, amíg a Példakép elmondta, hogy heti 5-10 órát dolgozott és ezzel 3-400 ezer forintot keresett (amikor a minimálbár 40 ezer forint volt). (a 4. percben). Valóban a legjobb példa, hogyan lehet reménytelen helyzetből felállni. Köszi, blogger, hogy ilyen remek példát találtál, tips-taps. Legközelebb Rogánné őnaccsága szívszaggató sztorijával gyere, hogyan mászott ki egy jól sikerült bulin a kacsaúsztatóból (kerti medencéből), hogy tovább folytathassa eccerű háziasszonyi életét.
A teremburáját
2018. június 02. 21:52
Nos, 16 év tanulás és 55 év tanítás/oktatás után veszem a bátorságot, hogy reflektáljak erre a cikkre. 1. A 8 év semmire sem elég az oktatásügy gyökeres megváltoztatásánál ha azt jó útra akarjuk terelni. Rombolni viszont sokkal könnyebb és gyorsabban meg lehet tenni. Lásd Hungaro Valentin áldásos tevékenységét. 2. A 200 álértelmiségivel nincs mit s min vitatkozni. A sikeres tanításhoz ugyanis csak három feltétele szükséges, s ők pont ez ellen működtek/nek amióta léteznek: - tudni akaró tanuló (de ha azt pofázzuk mindenhonnan hogy minek tudni, mikor ott a net, hogy a tananyag legnagyobb része tök felesleges, hogy a diáknak csak jogai vannak, de kötelességei nincsenek, stb, akkor a tanulók többsége feleslegesnek fogja érezni a tudást); - tanítani tudó tanár (aki minden osztály összetételben, mindenféle feltételek közt is képes eredményt elérni, s akiből egyre kevesebb van az oktatásügyben); - segíteni akaró és tudó szülő (akit nem tudtak elhülyíteni Vekerdy és társai). 3. A tanár nem a tanterv ismeretében tanulja meg a leadandó anyagot, hanem eleve azzal kezd el tanítani s legfeljebb bővíti az idők folyamán. Egy felkészült tanár/oktató a többszörösét tudja annak amit meg kell tanítson, még egyetemi színvonalon is! 4. A tanuló legfeljebb 10-ik osztálytól felfele képes önálló döntésekre, addig biza a szülő kell döntsön helyette iskolai dolgokban is. 5. Igen, a tanító ne játsza meg a tanárt, ő készségeket kell kialakítson (irás/olvasás/számolás/szövegértés/fogalmazás, stb), mig a tanár tudnivalót kell megértessen s átadjon, képességeket kell fejlesszen. Az elemi osztályokban a tantárgyak valójában a készségek gyakorlására valók s nem tudásanyagot kell létrehozzanak. 6. Aki valaha is tanított az tudja, hogy 13-16 óra közt a hatásfok minimális, ezért csak kiegészitő tantárgyakról lehet szó (ének, rajz, testnevelés, stb). A többivel nagyjából egyetértek
nikonos
2018. június 02. 20:33
"Például a hittan, erkölcstan oktatása kapcsán egy kisebb gyerek nem tud választani, legfeljebb helyette, a feje felett választanak a szülők. Ez nem jelent vallásszabadságot." Tudom, hogy ez már maga a nácizmus, de elárulom, hogy a gyerek azt sem választhatja meg, hogy mikor kell lefeküdni.
drkovax
2018. június 02. 17:15
A cikk egyébként maga a találatjelző gép csöngése. Igen, Forgács cikke talált. A célzott hajó elsüllyedt. Most szeretnének az érintettek új kereteket és szabályokat találni a vitához, amiben az őket legyőző érvek és érvelők már ne kaphassanak szerepet ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!