Le kell vernünk bizonyos cölöpöket

„Az ellenzék és az ellenzéki sajtó szerint az a cél, hogy egy a kormányoldalnak kényes ügyeket tárgyaló, politikailag elfogult bíróság jöjjön létre. Mit szól ehhez az állításhoz?

Mindenki magából indul ki, nekem eszembe sem jutott volna, amit az ellenzék feltételez. Úgy tűnik, mielőtt a szakmai munka érdemben megkezdődött, az ellenzék egyes hangadóiban az ítélet már megszületett, amit visszautasítok. Kiemelten fontos alkotmányos értéknek tartom, hogy a bírák függetlenek, miután esküt tesznek, csak a törvénynek vannak alárendelve, szabad meggyőződésük szerint ítélkezhetnek. Az említett állítást tehát a bírák függetlenségének védelmében is vissza kell utasítanom.

Az a vád is megfogalmazódott, hogy »fideszes pártkatonákkal« töltenék fel a felsőbíróság bírói karát. Hogyan zajlik majd a kiválasztás?

Az ellenzéki sajtó azt is gyakran hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság »fideszes pártkatonákból« áll. Ha úgy tetszik, ennek a testületnek én is »áldozatául« estem, amikor a számomra oly fontos közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. Visszautalva az előző kérdésre, egy bíróságnak, legyen az Alkotmánybíróság, rendes bíróság vagy közigazgatási bíróság, az a feladata, hogy legjobb tudása szerint döntsön, nem az, hogy valakinek a javára döntsön, és ezt a döntést mindenkinek tiszteletben kell tartania. A kiválasztás rendszere még sok más szakmai és politikai kérdéshez hasonlóan nem eldöntött. Létrehoztam egy szakértői munkabizottságot, a névsora nyilvános. Elnöke Kiss György akadémikus, tagjai többségében bírák, a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. Mind vállalták, hogy ebben a feszültségekkel terhelt, ám a magyar jogtörténetben nagy jelentőségű munkában részt vesznek. Ez a bizottság fog a szakmai kérdésekben állást foglalni mind a szervezeti, mind a jogállási, mind az igazgatási témakörökben is. Június 15-én tartottuk az első ülést, ahol elsősorban szervezeti és hatásköri kérdéseket tárgyaltunk meg, a következő alkalom a bírák jogállásáról szól majd.

Mikorra várható az új szervezetrendszer kialakítása?

Az Igazságügyi Minisztérium úgy tervezi, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés legkésőbb a jövő tavaszi ülésszakon el tudja fogadni, és 2020. január elsején fel tud állni az új szervezetrendszer. Ehhez még rengeteg munkát kell elvégezni, számos politikai, de leginkább szakmai döntést kell meghozni.”