Biztosítjuk szolidaritásunkról méltatlanul megtámadott kutatótársainkat

„Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában dolgozó filozófusok, irodalmárok,  művészettörténészek, néprajzosok,  régészek,  történészek és  zenekutatók  szakmáik sok év alatt kialakult és folyamatosan formálódó nemzetközi normái szerint végzik munkájukat. Ugyanúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia más kutatóközpontjaiban, intézeteik eredményei egyszerre szolgálják a magyarság nemzeti érdekeit, és egyszerre kívánnak megfelelni a nemzetközi tudományos élet elvárásainak.

Közel 200 éves története során a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai csak akkor dolgozhattak sikerrel, ha autonóm módon választhatták ki kutatási témáikat, építhettek fel kutatócsoportokat, intézeteket és a kutatás más szervezeti formáit. Munkájuk akkor hozhatott sikert, ha mind nemzeti, mind nemzetközi intézményeik folyamatosan figyeltek társadalmi, gazdasági és politikai környezetükre, párbeszédet folytattak e területek meghatározó vezetőivel. A tudományhoz hasonlóan a médiának, a tömegkommunikációnak is vannak sok éve kialakult normái, írott és íratlan etikai szabályai. Megfelelő bizonyító anyag nélkül nincs hiteles kutatási eredmény; a források szelektív használata és meggyőző argumentáció helyett a tartalmatlan, szenvedélyes retorika súlyos, megbocsáthatatlan hiba a tudományban ugyanúgy, mint a tömegkommunikációban. Az MTA BTK bízik abban, hogy a kormány és az országgyűlés nem a kommunikáció alapvető szakmai normáit sértő sajtóközlemények, hanem, ahogyan más helyzetekben is megtörtént már, egymás autonómiáját tisztelő megbeszélések során hozza meg a magyar tudományos kutatások szervezetével, finanszírozásával kapcsolatos döntéseit. Ebben a reményben biztosítjuk szolidaritásunkról méltatlanul megtámadott kutatótársainkat, és reméljük, hogy a magyar sajtó nemes hagyományait ápoló kollégák segítenek abban, hogy az MTA Elnöksége június 15-i határozata alapján mielőbb jöjjön létre a megegyezés az MTA és a kormány között.

Budapest, 2018. június 21.”