Mit látott volna Orbán Viktor a kórházban, ha kivárja a sorát?

„Sokszor éri a politikusokat az a vád, hogy nem járnak az emberek között, így nem tudják, milyenek az állapotok a magyar egészségügyben. Orbán Viktor itt most soronkívüliséget élvező miniszterelnök és egy kicsit hétköznapi polgár is volt. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy így a nép egyszerű gyermekeként, egyfajta álruhás Mátyás királyként maga is megtapasztalhatta, milyen a magyar egészségügy állapota Budapesten, mert a folyosón és a rendelőben jó, ha tíz percet töltött el összesen.

Leírom ezért most neki, mit látott és tapasztalt volna, ha leül, és kivárja a sorát ebben a kívülről régi, belülről látszatra tetszetős, fehérre festett falú, modern bútorokkal berendezett, de mégiscsak felébe-harmadába felújított egészségügyi intézményben, amelyen a közpénzekkel más területeken igencsak bőkezűen bánó állam mintha csak azt akarta volna demonstrálni, hogy emberek, tudunk mi takarékosak is lenni, ha akarunk.

• Ha Orbán Viktor reggel nyolckor ült volna le a váróba, körülbelül négy-öt óra múlva jutott volna be az orvoshoz. Ezt onnan tudom, hogy kb. két óra várakozás után én is feladtam. Elmentem, majd fél 12-re visszatértem, de akkor még mindig olyanok álltak az ajtó előtt, akik aznap fél nyolcra érkeztek.
• Egyáltalán nem biztos, hogy le tudott volna ülni. Ebben a korszerűen és takarékosan felújított állami egészségügyi intézményben ugyanis három közvetlenül egymás mellett lévő rendelőre 5, azaz összesen öt darab szék jut a rendkívül szűk, levegőtlen váróban. A távolabbi rendelőkhöz is vannak székek, de messzebb ugye nem érdemes leülni, mert ahol nincsenek sorszámok, ott az ember csak úgy jut be, ha mutatja magát.
• Egyáltalán nem biztos, hogy levegőt tudott volna venni. Ezen a körülbelül 5 négyzetméternyi szűk helyen ugyanis 10-15 ember ül és áll, ablak viszont nincs sehol – azt valahogy kifelejtették. Van egy szellőzőnek látszó szerelvény a falon, de abból nem jön levegő. Légkondi? Ugyan! De konnektor sincs, úgyhogy az egyik asszisztens (hála neki) egy szomszédos helyiségből hosszabbítóval hozott oda áramot, hogy üzembe helyezzen egy nyomorult álló ventilátort, ami különösen jót tehetett mondjuk a fül-orr-gégészeti problémákkal várakozó betegeknek.
• Valószínűleg teljesen átizzadta volna az ingét a szlovák miniszterelnökkel való találkozó előtt. A váróban ugyanis ventilátorral együtt is kb. 28-30 fok volt. Igen, a korszerű magyar állami egészségügyben májustól szeptemberig szaunával kedveskednek a betegeknek a vizsgálatok előtt.
• Hallhatta volna, hogy az egyik asszisztens arra panaszkodik a betegeknek, hogy csak egy számítógépük van. Gyorsabban menne a vizsgálat, ha neki is lenne, de a doktor úrnak is kell, így nincs más megoldás: a doktor úr vizsgál, és ő használja a gépet is...”