Könnyűvérű nők, töketlen férfiak

„Az első gondolat, ami eszembe jutott mostanra már sokadjára: ugyan ki kényszeríti a magyar nőket arra hogy szüljenek? Az viszont tény, Budaházy Edda elég számonkérő stílusban szól azokhoz, akik inkább még bulizni akarnak, vágynak a gyerekre, de egyelőre csak kutyát tartanak, és azokhoz, akik például tüntetnek az abortusz legalizálásáért, de ha egy gyerek földhöz vág egy szurikátát, nyilvánosan akarják a szemet szemért elv alapján földhöz vágni a kisfiút is.

Nyilván nem releváns a párhuzam a szinglilét és a kutyatartás között. Ugyanakkor érdekes az is, hogy a frusztrált kifakadók végül mégiscsak arra jutnak, bár szeretnének családot, fontosabb az önmegvalósítás. Vagyis elértünk a mai kor egyik legnagyobb dilemmájához, már ami a nőket illeti: karriert építsenek vagy házasodjanak és szüljenek gyereket?

Körülöttünk a világ az egyént önmaga folyamatos tökéletesítése felé tolja, meggyőzi arról, hogy egyedül sokkal többre képes, mint egy lehúzó társsal az oldalán, és nyomás alatt tartja a férfit és a nőt is azzal, hogy a hibátlan külsőt és a makulátlan életkörülményeket állítja be egyedül elfogadhatónak. Ennek a húzásnak rengetegen engednek, s ezt erősítik például a folyamatosan magukban gyönyörködő celebek, a Facebook, a képmegosztók vagy a teljes reklámipar.

Érdekes módon azonban van több millió olyan ember is, akik túllépve mások folyamatos hibáztatásán ugyan nem posztol minden lélegzetvételéről a közösségi térben, mégis képes teljes életet élni, és urambocsá talált egy »hülyét« is, akivel családot alapított. Merthogy bármely jól működő és tartós emberi kapcsolat vagy a gyermekvállalás alapja a minden ember iránt gyakorolt alapvető tisztelet és önmagunk háttérbe szorításának képessége.”