A 2010-es választási blama után Gyurcsány Ferenc is platformalapítással kezdte a szocialista párt „reformját”.
„Talán sántít a párhuzam, az érintettek szerint bizonyosan, ám mégsem kerülhető ki: a 2010-es választási blama után Gyurcsány Ferenc is platformalapítással kezdte a szocialista párt »reformját«. A szintén súlyos ellentétek által feszített Jobbik belső ellenzéke most hasonló eszközhöz nyúlt. Toroczkai László, a radikális szárny arca bejelentette, Mi magunk – Sinn Féin – néven önálló platformot alapít. Vagyis alapítana, ha hagynák. Ilyen műfaj ugyanis a párt szabályzata szerint nem létezik. Nem, ez nem ultimátum, rázta erre a fejét az egykori hatvannégy vármegyés mozgalmár, megjegyezve, a Jobbik polgármestereinek fele az ő oldalukon áll.
Akárhogy is hívjuk, ügyes húzás. Ezzel ugyanis újfent a »másik oldal« került lépéskényszerbe, s így Sneiderék megmutathatták, mennyire elkötelezettek a demokratikus párbeszéd hangzatos szólamai mellett akkor, amikor ez kifejezetten ellentétes az érdekeikkel. Mint kiderült, semennyire, Jakab Péter szóvivő ugyanis néhány órán belül közölte: nincs platformozás.
Kérdés, hosszú távon mit lépnek a lázongók. Belülről átformálni, nota bene elfoglalni egy pártot mindenesetre jóval könnyebb, mint új politikai formációt alapítani. Ezért a radikális kör tulajdonképp sakkot adott a Vonához húzó, a balliberális tempót, leánykori nevén az úgynevezett néppártosodást favorizáló, a minapi tisztújításon szűk többséggel felülkerekedő vezetésnek. Ha igazak az utóbbi társaság alantas módszereiről szóló hírek, úgy még inkább érthető a dezertőrnek kikiáltott, revánsvágytól is fűtött frakció húzása. Ám az sem kizárt, pusztán ügyes színjátékot látunk, hiszen a kétarcúság fenntartásával a cukisodástól irtózó és a Spinoza-házért rajongó potenciális szimpatizánsok egyaránt »jóllakhatnak«. Persze valószínűbb, hogy a cicaharcot látva inkább elfordulnak a Jobbiktól.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A műsor kritikus és szatirikus hangnemben vizsgálja, hogyan épül fel a „slim fit messiás” narratívája, miközben egyre több politikai ellentmondás kerül felszínre.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
