Lehet-e Magyarország a munkaerőhiány nyertese?

Úgy legyen!

Ez nem normális. Amikor 10-ből 9(!) magyar cég az innoviációt, digitalizáció nélkül akarja végrehajtani.

Kovács Tibor is leegyszerűsíti a mesterséges intelligenciát a robotizációra. Így nem lehet megérteni, mi vár ránk a mesterséges intelligencia rohamos elterjedésének korszakába. Robotizáció eddig is volt, de a mesterséges intelligencia korszaka csak most kezdődött el. A legfontosabb változás, hogy a mesterséges intelligencia újra egységesíti a termelési láncot, emiatt a multik visszahozzák a termelésüket a központjuk közelébe. A globalizációval ellentétes folyamat kezdődik el, mert ne feledjük, a globalizációt a termelési lánc szétdarabolhatósága okozta. Nem kell majd az olcsó munkaerő? Ez sem egyértelmű. A rendszerek okosak lesznek és nem lesz szükség szaktudásra az átprogramozásra. Csupán néhány gombot kell megnyomni és a rendszer saját magát állítja át. Ehhez nem kell szakértelem. Más dolog lesz a rendszer hibáinak a javítása, ehhez viszont magas képzettségű munkaerőre lesz szükség, akik birtokában vannak a műszaki és a programozási ismereteknek. Sok szoftveresre lesz szükség. Igenám, de egy szoftver készítőnek érettségire sem lesz szüksége, csak értsen a szoftver nyelvén. A robotizáción kívül lesz a legnagyobb változás. Már most gyerekek tudnak mesterséges intelligenciát alkotni, mert okos alapszoftvereket lehet beszerezni. Angliában már ilyen szoftvereket bűvölnek a gyerekek a mozgóképek intelligens élesítésére!!! A 3D nyomtatást is könnyű lesz elsajátítani. Szolgáltatók özöne repül rá alkatrészek és eszközök készítésére. Már ez is elindult nemcsak Nyugaton, hanem nálunk is. Lehetne sorolni még rengeteg példát, ami túlmutat a robotizáción a most kezdődő műszaki világunkban. Ne hallgassatok azokra, akik az ipari forradalom 4.0 alatt csak a robotizációt értik.

A robotizáció jönni fog így is úgy is, és a csökkenő népesség nem hátrány. Most azon sírunk, hogy csökken a népesség és nő a nyuggerek száma, DE ez nem akkora baj mintha nőne a népesség, és arra jönne rá a robotizáció. Nézzünk egy elméleti példát: Ha mondjuk 2050-ben ha lenne 9 millió magyar akiből: 4 milla nyugdíjat kap 1,5 millió gyerek, segélyes, valamiért nem munkaképes ( a robot elvette a munkáját) 3.5 millió dolgozik Akkor 3.5 millió tart el 5.5 milliót. Ez mondjuk szarul hangzik, de nézzük a bevándorlókkal és csemetéikkel mondjuk 12 millára duzzasztott létszámnál: 4M nyugger 3.5M dolgozó (mert a robotok miatt nincs több melóhely képzetlenek) 4.5M gyerek, segélyes képzetlen Tehát ugyanaz a 3.5 millió dolgozó így 8.5 millió inaktívat tart el. Szóval valóban ha maradunk továbbra is szigorúak a bevándorlással, és képezzük a munkaerőnket felkészülve a robotizációra, akkor a robotizáció nekünk nem fog annyira fájni mint azoknak akiknek a hazáját épp teleszülik kis Musztafákkal. A cikk jól látja, hogy akár kezdhetnénk is az új módit, így egyszer végre irányítottan, fokozatosan felkészülve tudnánk a folyamaton túllenni és nem csak bambán néznénk, hogy valami új trend jön mi meg szopóágon vergődünk.