„A legnagyobb hiba, amit most bárki elkövethet, ha belekezd azoknak a honfitársainknak szapulásába, akik tegnap megválasztották ezt a rendszert. És itt most nem a több százezres bundákban a Fidesz eredményvárójáról hazatérő nőkre, és a Lexusukba beszálló férfiakra gondolok, akik a Mérce irodája előtt hívták tegnap a képviselő urat, hogy negédes hangon gratuláljanak neki az újabb közbeszerzés reményében.
Hanem azokra az egyszerű, bérből és fizetésből élő emberekre gondolok, akikhez nem nagyon volt egy szavunk se. Vagyis azt hittük, sok szavunk van, egészségüggyel, oktatással, a korrupció helyzetével. De akik annyira kiszolgáltatottak, annyira nem kaptak soha semmit senkitől a 90-es évek demokráciájának éveiben, hogy nem is hiszik el, hogy kaphatnak. (...)
Persze sokan elmennek majd most az eredmény után, de mi, akik maradunk, azoknak ebben az országban kell dolgoznia tovább. Akkor is, ha szar lesz, és akkor is, ha még szarabb. Hát akkor itt fogunk élni. Vigyázzunk magunkra és egymásra, mi, akik megmaradtunk maguknak, ne elforduljunk, hanem forduljunk egymáshoz, és segítsük egymást. Kemény idők jönnek.”