Adósságörvényben

„Csak az utóbbi egy év során huszonkétezermilliárd dollárral, tehát tíz százalékkal nőtt a világ teljes adósságállománya, az elmúlt válság évtized során (2007-től napjainkig) pedig közel hatvanezermilliárd dollárnyi volt a növekedés. Az adósság teljes összege a világ egyéves teljes gazdasági teljesítményének több mint háromszorosát teszi ki, és az igaz, hogy az utóbbi egy-két év során örvendetesen csökkent ugyan ez a mutató, de ennek az az oka, hogy felgyorsult a gazdasági növekedés. Ez a jó hír, ám a rossz hír az, hogy a gazdasági növekedés újra felgyorsította az eladósodást, a világ tehát rövidesen újra az eladósodás és gazdasági recesszió örvényei közé kerülhet, sőt részben már került is.

A még rosszabb, sőt fenyegetőbb hír az, hogy a »derivatíváknak« (»származékos« értékpapíroknak) nevezett teljesen ellenőrizhetetlen pénzügyi eszközöknek a globális állománya meghaladja a hétszázötvenezermilliárd dollárt, és ha a 2011-től »menetrendszerűen« újra felfúvódni kezdő újabb spekulációs buborék kipukkad, akkor egészen bizonyosan a kapitalizmus történetének legsúlyosabb válsághulláma indulhat el. Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy az elmúlt évtized közel hatvanezermilliárd dollárnyi adósságnövekménye szinte teljes egészében az államok és állampolgáraik (vagyis a »lakosság«) eladósodásából származik. Ennek alapvető oka pedig az, hogy az államok »nagyvonalúan« az adófizetők pénzét használták fel arra, hogy globális pénzhatalmi rendszer leggátlástalanabb intézményei által előidézett csillagászati méretű veszteségeket megtérítsék.

Vagyis az ment végbe, amit Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász úgy írt le, hogy a nyereséget »magánosította« a veszteségeket viszont »államosította« a globális pénzhatalmi struktúra. A legutóbbi időkig talán úgy tűnhetett fel, hogy mindez elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a gazdag európai országok problémája, de lassan kiderül, hogy egyre súlyosabb helyzetbe sodródik a világ többi része is. Az Egyesült Államok államadóssága kizárólag háborúk idején volt az egy évnyi gazdasági teljesítménynél magasabb, vagyis száz százalék felett, ma ez a mutató százhét százalékon áll, az államadóssága közelít a huszonegyezermilliárd dollárhoz, a teljes adósságállomány pedig a hetvenezermilliárd dollárhoz. Az Európai Unió egészében nyolcvanhat százalékos az államadósság szintje, tragikomikus módon az euróövezetben, ahol már eurót használnak és az egy évnyi GDP hatvan százalékát egyáltalán nem haladhatná meg az államadósság, közel kilencvenszázalékos az államadósság átlagos rátája, de ezen belül Görögországban százhetven, Olaszországban százharminchat százalék, de még Franciaországban is közelít a száz százalékhoz.”