„A magyar iskola jelenlegi nevelési céljai a nemzeti és egyetemes emberi kultúra által képviselt humanista és demokratikus erkölcsi értékeken alapulnak. Ezekben a célokban a legszigorúbb kritikai vizsgálat sem fedezhet föl gyűlölködő, autoriter, nacionalista, soviniszta eszméket. Nevelési céljai alapján tehát a mai magyar oktatási rendszer nem minősíthető nemzetpusztítónak, aki ilyet állít róla, nem ismeri sem a nemzeti alaptantervet, sem az egyes műveltségi területek tanterveit.
A magyar iskola legfontosabb oktatási célkitűzései: az értelmes ismeretszerzés, az ismeretek alkotó alkalmazási képességének elősegítése. A magyar iskola becsületesen törekszik arra, hogy munkája megfeleljen a társadalmi igényeknek, igyekszik mindenkinek megfelelő feltételeket biztosítani képességei kifejlődéséhez. A magyar iskola bőséges lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek sokat tanuljanak.
A tanulás semmilyen körülmények között nem ártalmas, a tanulást a „butulás” okának minősíteni ostobaság. Pedagógiai közhely: az értelmetlen tanulás, akár sok, akár kevés, valóban butít, az értelmes okosít. Az viszont, hogy a tanulás értelmetlen vagy értelmes, mindig két félen, a diákon és tanáron múlik, ez ügyben folytatandó dialógusukat senki és semmi nem tiltotta és nem tiltja.”