Vajon miért fáj jobban, ha egy magyar tőkés nyer el egy magyarországi közbeszerzést?
„Vajon miért fáj jobban, ha egy magyar tőkés nyer el egy magyarországi közbeszerzést, mint ha egy holland (német, dán, francia, nyugat-európai) tenné? Mert a holland távoli és arctalan, a magyar viszont közel van és nagyon is látható? Vajon neki is kevésbé láthatónak kellene lennie?
Azt értjük, hogy a magyar tőkés csak nemrég lett azzá, hiszen a régiek egy részét annak idején elvitték Auschwitzba, a másik részét meg a Gulágra (a szerencsések egy bőrönddel elmenekülhettek). A rendszerváltás után pedig a nomenklatúra emberei lettek tőkésekké, az állampárti pozíciót gazdasági hatalomra váltva. Vajon rosszul teszi a jobboldali kormány, ha ez utóbbiak mellé jobboldali tőkéseket is helyzetbe akar hozni?
Vajon célja legyen-e a magyar államnak új magyar tőkésosztály életre segítése? Vagy hagynia kell, hogy most már a piaci szabad verseny döntsön ebben is?”
Egy azonban biztos: aki a Tisza, illetve a ballib mainstream kapcsán a szeretet meg a párbeszéd szavakkal jön nekem, a gyülöletkeltést a jobboldal nyakába varrva, azt bizony hangosan kiröhögöm.
Nemcsak anyagilag, hanem politikailag is budapestiekkel vitetné el a balhét.
Ma Magyarországon az egymással szemben álló politikai táborok a nap huszonnégy órájában vádolják a másikat azzal, hogy az érdekből, pénzért hazudik. Győrffy Ákos írása.
A miniszterelnök az MKIK rendezvényén kijelentette, „nem vállaljuk azokat a kockázatokat, amivel Ukrajna gyorsított csatlakozása járna”.
Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra.
Szavai mindent borítanak.
Egy azonban biztos: aki a Tisza, illetve a ballib mainstream kapcsán a szeretet meg a párbeszéd szavakkal jön nekem, a gyülöletkeltést a jobboldal nyakába varrva, azt bizony hangosan kiröhögöm.
Bár az ingatlanárak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, a magyarok összjövedelme ennél is nagyobb mértékben nőtt – derült ki Sebestyén Géza közgazdász elemzéséből.
