Tisztelt huszonhat értelmiségi!

„Aki arra ösztönzi a pártokat, hogy azok »biztassák választóikat, hogy« ne az általuk megismert és helyesnek tartott, pártprogramokra, ne a hitelesnek tűnő jelöltekre, azaz ne a lelkiismeretük szerint voksoljanak, hanem »választókerületenként egységesen a helyben legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak«, az nem demokrata.

Aki a demokratikusan megválasztott és demokratikusan leváltható párttal szemben népfrontpolitikát hirdet, az nem demokrata.

Aki csaknem harminc évvel a rendszerváltás után, a széleskörű polgári jog alapján álló, megkérdőjelezhetetlenül demokratikus országban »új pártállam kiépülésének« rémével riogat, az nem demokrata.

És végül fontos megemlíteni azt is, hogy aki okos elemzés, értelmes gondolat, mély megértés helyett pártbrossúrák lapos lózung-gyüjteménye szerint látja a valóságot, az nem értelmiségi.”