„Némi” elégtétel

2018. február 07. 21:59

Próbáltam hinni, hogy talán többről van szó, mint egy el nem felejthető sérelemről, amit mögöttes gondolatok is motiválhatnak.

2018. február 07. 21:59
Kormos Valéria
Látószög blog

„Amikor az első hazai nagy leleplezés megtörtént, nem sokkal az amerikai minta után, próbáltam hinni benne, hogy talán többről, másról van szó, mint egy el nem felejthető sérelemről, amit mögöttes gondolatok is motiválhatnak. Az emberi megaláztatás minden formáját gyűlölöm, de szakmám arra tanított, hogy minden ilyen szituációt tárgyilagosan, összefüggéseiben mérlegeljek. Négy hónap múltán, kissé távolabbról nézve az eseménysort, nincsenek jó érzéseim. Megemlítenék ezzel kapcsolatban néhány – szerintem – zavaró mozzanatot.

Mint tudott, a virtuálisan szervezett mozgalom hatására, egy budapesti színésznő, Sárosdi Lilla 2017 októberében nyilvánosságra hozta két évtizeddel ezelőtt történt sérelmét. Szavai szerint tizennyolc éves, naiv lány volt, amikor elfogadta a már akkor neves rendező, Marton László invitálását, s beült az autójába. A férfi sajátos szexuális érintkezésre próbálta rávenni őt. Mint mondta, a szituációt húsz esztendő alatt sem tudta lelkileg feldolgozni. A közzététellel két évtized elfojtott feszültsége oldódott fel benne. Ez az érzékenység számomra nehezen fért össze azzal a színházi jelenettel (Krétakör, Lúzer, Schilling Árpád rendezése) –, amelyben ugyanő két férfi között ül mezítelenül. A »művelet«, amit »eljátszik«, nem kevésbé gusztustalan, mint amit anno az autóban szorgalmaztak. De ez csak egy a többi szexuális aktust imitáló jelenet közül, amelyet e darabban produkált.

Eszembe jutott kollégái panasza, milyen megalázó számukra, amikor a rendezők szinte öncélúan erőltetik a színpadi mezítelenséget, a  szexuális aktusok  imitálását. Igaz az is, hogy vannak kollégák, akiket ez nem zavar, skrupulusok nélkül vállalják.

Úgy tűnik, a fenti esetben sem volt gond. Hisz a közönségnek szánt kiszólás szerint ez csak színház volt. Ami az élet forgatókönyvét illeti, először jött a reflexszerű tagadás, aztán a nyilvános bocsánatkérés, majd további nők jelentkezése, névvel, név nélkül. A szakmai ítészek álszent vagy cinikus véleményei csak növelték a kívülálló zavarát. A lényeg: Marton minden hazai pozícióját elveszítette, megszégyenült, visszavonult. Időközben Sárosdihoz mintegy csaknem négyszáz elektronikus levél érkezett, amelyben más nők az őket ért hasonló jellegű esetekről számoltak be. Nem akarok a szószólójuk lenni, mondta a televízió műsorvezetőjének. Nyilván nem mozgalmár típus, tán megsejtette a »sok, csúnya sztori« mögött rejlő ingoványt. De az is lehet, megijedt a felelősségtől, annak terhétől amit elindított – gondoltam. A 168 Óra hetilapban már sajnálja, ha egykori zaklatóját olyan dolgokért is megvádolták, amit nem követett el. Hozzáfűzte, éjjelente arról álmodik, mennyit szenvedhetett a másik fél, hiszen neki is családja, gyereke van.

Miért ne érezhetne így valaki, aki így vagy úgy, megkapta az erkölcsi elégtételt? – kérdeztem magamtól. De miért sejtek mégis valami álságosságot az egészben? Nem tudtam eldönteni.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fogas paduc
2018. február 08. 12:30
Franciaországban, ha megfütyülnek egy nőt az utcán, azért már börtön jár. Egy amerikai idős legelsőbírósági bírónő tudni vélte, mire gondolhatott 60 évvel korábban az a kémiatanára, aki előző nap megmutatta neki a vizsgakérdéseket ( megjegyzendő, hogy az egyetemeken a tanszékek ezt félévről félévre megteszik. Anatómiai tanszék is kirakja az az 500 - 600 tételét - arra még nem sikerült rájönnöm, hogy milyen mitúzós szándék húzódik meg esetleg mögötte), s így a hölgy a saját gondolati zaklatásába esett bele, mely mély lelki nyomott hagyott rajta ( mondjuk a nyom az meglátszott rajta) Natalie Portman, aki eléggé trágárul reppel a már megcenzúrázott reppjében - had ne idézzek belőle, mert akkor sokakat meg kell mitúzzak) , könnybe lábadt szemekkel nyilatkozik a riporternek, hogy egyszer az egyik managere is megmitúzta, aki felhívta a repülőjére, s azon volt egy megvetett ágy. Semmi sem történt sem szóban, sem gyakorlatilag, de maga az ágy az mitúzás volt. Szóval innentől kezdve bevezetik a gondolati rendőrséget s mindenkit, aki csak fantáziál, vagy akár fantáziálhatna is valakiről, már megy is a börtönbe. Ha egy flérfinak 10/min-nal megemelkedik a szívfrequenciája egy nő közelében, miközben akár akaratlanul is belát a köldökéig a mély dekoltázsnak köszönhetően - már zaklatás. Viszont az egyenlőség biztos talaján állva be kellene vezetni a hölgyeknél a gáttáji galvanikus bőrellenáálás mérést , s ha az ellenállás leesik, s nem a mensestől, vagy az elcsurranó pisitől - az már zaklatás - mert ugye az a csomó mirigy által termelt váladék rengeteg feromont is tartalmaz. Szóval szépen haladunk a szabad világunk felé - ahol mindent szabad, amit a törvény nem tilt, csak ugye az a baj, hogy a törvény mindent tilt,
puszika
2018. február 08. 10:34
Szerintem van tökéletes magyarázat. SCHILLING ÁRPÁD SZTRIPTÍZBÁR TULAJDONOS AKAR LENNI! Színházakban castingol.
áfonya
2018. február 08. 01:22
Újabb hatalmas pofonba szalad bele a balliberális média. Ismételten fake newst toltak, ezúttal az Elios-ügyben. Brüsszel az OLAF-ot felhasználva vizsgálatot kezdeményezett az uniós közvilágítási programmal, és így az Eliosszal szemben is, amit egy Orbán Viktor elleni támadásnak szántak. Az ellenzéki média nagyon megörült a hírnek, ezért gondolkodás nélkül elkezdték nyomatni a balliberális lejáratópropagandát. Egy aprócska dolgot azonban nem vettek számításba: a vizsgálandó időszakban az Elios a Közgépé, azaz Simicska Lajosé volt. Így az egész ügy nem értelmezhető máshogy, csak Brüsszel elhibázott politikai támadásaként. Az ellenzéki sajtó mindent bevetett, megpróbálták az egész ügyet Orbán Viktorra és családjára kenni. Csak azt nézték be, hogy kihez volt köthető az Elios, amikor az állítólagos visszaélések történtek. A most össztűz alá vett Elios többségi tulajdonosa a Simicska érdekeltségbe tartozó E-OS Energiakereskedő Zrt. volt 2010-től 2013. június 3-áig. Az E-OS 50%-ot meghaladó, tehát többségi tulajdoni részesedéssel, teljes irányítással rendelkezett az Eliosban. Az E-OS a mai napig Simicska, pontosabban a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. irányítása – minősített többségi befolyása – alatt áll. Fotó: AFP Az Elios Simicska befolyása alatt szerepelt eredményesen a Hódmezővásárhelyen és Pakson kiírt tendereken. Az uniós fejlesztési forrásokból zajló 2012-es KEOP-projektek támogatói döntései is mind ekkor születtek. Tehát az OLAF által vizsgált időszakban semmi köze nem volt a miniszterelnök családjának az Elioshoz. Ugyanakkor a 2012-es KEOP-kiírásban épületenergetikai fejlesztésekre és a közvilágítás energiatakarékos átalakítására összesen 215 pályázat kapott támogatást. Ebből 38 szólt a közvilágítás korszerűsítéséről (összesen 33 városban). Az Elios Zrt. ezeknek jóval kevesebb mint a felében, 17 pályázatnál nyert. A 2014-es KEOP-kiírásban az Elios pedig már a nyertes pályázatok egyötödében vett csak részt (ezek közül is több olyan volt, amiben konzorciumban). A közvilágítási korszerűsítési programban rajtuk kívül még több cég is részt vett, köztük az Enerin Közvilágítási Kft., a Mezei-Vill Kft., a Grep Zrt., a Vilkor Kft., a Juko Kft., a SAG Hungária Kft., a Goodwill Energy Kft., az U-Light Kft., az RCMC REFA-Controlling Kft. és az EH- SZER Kft. Tipikus brüsszeli kampányjelentés Ha esetleg még nem tudatosult volna mindenkiben, hogy miért pont most indította a vizsgálatot Brüsszel, a válasz egyszerű: kampány van. Egy olyan üggyel próbálnak foglalkozni, ami ráadásul az MSZP-kormányok idején indult. 2009-ben Bajnai Gordon alatt azért indították a közvilágítási programot, mert a városok többségében elavult volt a közvilágítás. Ráadásul magáncégek, főleg multinacionális cégek kezében volt. 117 városban bonyolítottak le ilyen tendert és valamennyi sikeres volt. Több cég is versenyzett, az Elios csak a települések egyharmadában nyert. Az OLAF "á la Brüsszel" a jelentés kiadását éppen a magyarországi országgyűlési választásokra időzítette, az érintetteket viszont nem volt hajlandó eddig meghallgatni. A jelentésben rengeteg pontatlanság van, és átlátszóan tendenciózus trükk, hogy a valódi vezetőket, Erdei Bálint IT-elnököt és Áfra Barnabást, a Közgép képviselőjét meg sem említi a jelentés. Az igazság ugyanis az, hogy Tiborcz István, a miniszterelnök veje soha nem volt az Elios többségi tulajdonosa, sőt első számú vezetője sem. A jelentés számos elemében csúsztatáson alapszik. Például vádolják Tiborcz Pétert azzal, hogy a pályázatok kiírása során az NFM-ben dolgozott. Kiderült, hogy nem igaz, a vizsgálat képviselője maga ismeri el, hogy megalapozatlan sajtóhírek alapján dolgozott. Mégsem vették le a nevét a jelentésről. A jelentés rengeteget foglalkozik Tiborcz Istvánnal, pedig soha nem írt alá egyetlen szerződést sem az önkormányzatokkal. Tiborcz István mindössze egy évre vásárolt 50 százalékos tulajdonrészt, amit aztán tovább is adott. Ha ilyen tulajdonosi és döntéshozatali rendszer mellett kizárólag Tiborcz Istvánt támadják a tulajdonosok közül, az valljuk be, igencsak egyoldalú.
röviden
2018. február 07. 22:48
De.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!