Kijev nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségeket

„Az ukrán sajtó erősen felfújta azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség szervezetei nem vettek részt február 14-én az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által kezdeményezett konzultáción. A KMKSZ, az UMDSZ és a KMPSZ közös nyilatkozatban cáfolta a kijevi politikusok állírásait, s megtette ezt a KMKSZ elnöke  és az UMDSZ első embere is.

A sajtónyilatkozatokban több tényezővel indokolták a kárpátaljai magyar politikusok, miért nem vettek részt a megbeszélésen. Az egyik fő érvük az volt, hogy Kijev nem a 2017. szeptember 5-én megszavazott, majd még abban a hónapban életbe is léptetett új oktatási törvény 7. cikkelyéről folytatott volna konzultációt, hanem egy új törvény tervezetéről. Hogy ez nem puszta ferdítés, arra a bizonyíték ott van a Kárpátalja.ma hírportálon: az oktatási miniszter helyettesének meghívója, melyben Ukrajna »Az általános középfokú oktatásról« szóló törvényének egyetlen cikkelye megvitatására hívja meg érdekvédelmi szervezeteinket.

S hogy ez miért nem jó számunkra? Egyrészt azért, mert a 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény úgynevezett kerettörvény, amelyre az összes többi, az oktatást szabályozó jogszabálynak épülnie kell. Nekünk, kárpátaljai magyaroknak pedig éppen ennek a törvénynek a 7. cikkelyével kapcsolatban vannak nagyon erős fenntartásaink. Ha egy olyan jogszabály tervezetéről kezdünk megbeszéléseket, amely ezen a diszkriminatív törvényen nyugszik, gyakorlatilag elfogadjuk alapként ezt a rossz és a nemzeti kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető jogszabályt.

Másrészt a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény kapcsán kiadott állásfoglalása nem arra szólítja fel Ukrajnát, hogy újabb törvények megvitatására kezdeményezzen konzultációt a nemzeti kisebbségek képviselőivel, hanem a vitatott törvény 7. cikkelyéről. A független és pártatlan nemzetközi testület állásfoglalásának 126. bekezdésében ezt olvashatjuk: »az új oktatási törvény végrehajtása keretében új párbeszédre kerüljön sor a nemzeti kisebbségek képviselőivel és minden érdekelt féllel az oktatás nyelvéről«.

Másrészt az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumában február 14-ére összehívott megbeszélés nem hiúsult meg teljesen: azon részt vettek az ukrajnai moldáv, német, görög, bolgár, gagauz és zsidó közösségek képviselői. Figyelemre méltó azonban, hogy a tanácskozáson nemcsak a magyar, hanem az ukrajnai román és orosz nemzeti kisebbség képviselői sem vettek részt. Nyilván nem véletlenül: Ukrajnában csupán éppen ezek a közösségek rendelkeznek fejlett anyanyelvi oktatási intézményhálózattal. Az ukrajnai gagauzoknak, bolgároknak, németeknek stb. gyakorlatilag egyetlen olyan iskolájuk sincs, amelyben a közösség tagjai anyanyelvükön tanulhatnak. Az ő anyanyelvi oktatási struktúrájukat tehát az új oktatási törvény 7. cikkelye nem fenyegeti.

Érdemes azt is megvizsgálni, milyen tervezet megvitatására kapott meghívást a kárpátaljai magyar közösség. Amint a minisztérium meghívójából kiderül, a kijevi tanácskozás célja egy olyan új, eddig még részleteiben sem ismert jogszabály tervezete volt, amely az oktatási kerettörvényen alapszik. A kijevi oktatási tárca azonban nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségek szervezeteit. Ezt igazolja, hogy előzetesen nem küldte el a kisebbségek képviselőinek az általános középfokú oktatásról szóló törvény tervezetét, hanem csupán egyetlen cikkelyének tervezett szövegét. Azt a cikkelyt, amely az oktatás nyelvét hivatott szabályozni. A kisebbségek képviselőinek tehát úgy kellett volna egyetlen cikkely tervezete alapján egyeztetni egy készülő törvényről, hogy annak szövegét nem ismerhették meg előzetesen.”