Reszkess, Amerika!

„Ismerőseim azt akarták tudni, hogy a magyar kormány részéről miért csak a szóvivő állt szóba a Times tudósítójával. Miért nem akarták legalább befolyásolni a tudósítót? Nem tudják, hogy az egész amerikai média gyakran követi a Times példáját? Lehet, hogy valójában örülnek a rossz kapcsolatoknak?

Jó kérdések. Ha a kormány biztosra veszi szavazói támogatását, és bízik a putyini Oroszország békés szándékaiban is, hiheti azt, hogy nincs és nem is lesz szüksége Amerikára. Ez esetben attól sem fél, hogy az amerikai befektetők vagy turisták máshová mennek. Sőt talán arra számít, hogy Magyarország olyan fontos Amerikának, hogy Amerika fog alkalmazkodni a magyar kormányhoz.

Csak így érthető, hogy a kormány nem áll szóba a New York Times tudósítójával. Befolyásos lap, de libsi bagázs írja és szerkeszti. Írjanak, amit akarnak. Ilyen gondolkodás mellett egyszerre az is érthető, hogy a kormány és sajtója miért támadja oly durván az amerikai ügyvivőt, David Kostelancikot. Azt állítják, hogy az egyébként magyarul is értő, tapasztalt diplomata »tájékozatlan«, és két előadása a sajtószabadságról és a transzparenciáról csak a saját nézeteit tükrözi. Ez persze nevetséges. Mint a State Department volt alkalmazottja állíthatom, hogy az ilyen előadásokat több olvasatban hagyják jóvá az ügyvivő kollégái és felettesei Washingtonban. Ha Kostelancik nem képviselné kormánya álláspontját, már nem lenne a helyén.”