Menekültek, migránsok, tisztesség

„1. Itt a kampány. Az ellenzék helyzete nagyjából reménytelen. Érvényes mondanivalójuk életről, hazáról, világról, emberről hosszú évek óta nincsen, tehetségtelen, ostoba, aljas senkik, akik leginkább egymást utálják, no és persze mindent, ami normális, emberi, hagyományos, érvényes, nem gender és nem ótvaros deviancia.

(...)

4. Idehaza a szegény terhelt liberáli­saink, akik minden bokor mögött találnak egy nácit, akik szerint tulajdonképpen az egész rajtuk kívüli világ náci, és az élet valójában csak átmenet két Auschwitz között, szóval ezek a szegény betegek hirtelen rádöbbentek, hogy Vona és a Jobbik tök oké.

5. Vona Törökországban Allah dicsőségére egyesítette a turáni népeket, majd szépen bevezette őket a Spinoza Házba, ahol Attila unokájaként elaludt egy macskán, és azt álmodta, hogy ő tulajdonképpen egy turáni rabbi, aki kelet felé indulva, az iszlám fényét követve kivezeti népét az EU globalista sötétségéből, és éppen elég ­ideig megy kelet felé, hogy az út végén visszatérjen nyugatra, és megpihenjen az EU kebelében, mint Ábraháméban, egyszersmind bizonyítván azt is, hogy a föld gömbölyű, ő maga pedig egy négyéves ovis, aki egy nagy és őszinte szerepjátékként éli meg az életet. A párt alsóbbrendű famulusai most azon dolgoznak lázasan, nehogy Vona megnézze a Trónok harcát, mert akkor a jövő héten egy sárkány hátán fog berepülni a Spinoza Házba vagy a CEU genderszakára, akkor viszont át kell majd alakítani a kapukat, és az nagyon sokba fog kerülni, nem biztos, hogy a Lajos kifizeti. Éppen elég sokba került már, hogy a Vona karjára varratott turult átalakítsák egy szépen stilizált, Lukács-háton lovagló Heller Ágnessé.”