Jakab Péter nyílt levélben vágott vissza Puzsér Róbertnek
Jakab és Puzsér a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán feszült egymásnak.
Vajon érdemes-e politikusként komolyan venni Vona Gábort?
„Miközben érdeklődéssel adóztam a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, hirtelen elakadtam az olvasásban. Arra a kérdésre ugyanis, hogy »A Jobbik demokratikus párt-e?«, ezt találta mondani: »Mindig is az volt.« Nem szoktam ok nélkül firtatni a politikusok szavahihetőségét, mindazonáltal a rendszerváltás óta gyűjtöm a legjellemzőbb mondataikat, és beugrott, hogy mintha Vona Gábor nem bontotta volna ki a valóság minden részletét.
A hazugság eufemisztikus (enyhítő, szépítő) körülírása a 2006-ban még szocialista Gyurcsány Ferenc nevéhez fűződik. Pártja megnyerte az országgyűlési választást, az ígéretek megvalósítása helyett azonban megszorítások következtek. S hogy az idézendő textust elhelyezhessük a korabeli kontextusban, zárt körben már elhangzott az őszödi beszéd, de még nem szivárgott ki. E köztes helyzetben vallotta be Gyurcsány miniszterelnök: »A kampányban nem hazudtam, de nem bontottam ki az igazság minden részletét.« (Népszabadság, 2006. június 28.) Van szakirodalma a politika és a hazugság viszontagságos kapcsolatának, ezúttal mégis beérem Vona Gábor 2012. január 28-án megjelent eszmefuttatásával. A Magyar Távirati Iroda szerint ezt mondta a pártjáról: »Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk.«
Az akkori és a tegnapi gondolata között ellentmondás feszül. Vajon érdemes-e politikusként komolyan venni Vona Gábort, ha úgy került szembe hajdani önmagával, hogy elfelejtette feloldani (megmagyarázni) az ellentmondást?”