A keresztény politika nem lehet programnak alávetett, hanem önmaga kell, hogy a program legyen.
„A politikai kereszténység célja tehát éppen ez: krisztusivá tenni a társadalmi rendszereket. Ez természetesen nem jelenthet egyfajta diktatúrát. A keresztény politika bírálói gyakran vetik a szemünkre – abszolút helytelenül – hogy deklaráltan keresztény részvételünk a közéletben magában hordozza egy világnézet teljes társadalomra való ráerőltetésének igényét. (Ezt jellemzően liberális vitapartnereink fogalmazzák meg a világnézeti semlegesség jegyében, amely elv azonban színtisztán liberális. Erről itt írtam korábban.) Saját világnézetünket nem erőltethetjük rá senkire, de küldetésünk felkínálni azt mindenkinek. Azokat az univerzális, ám nagyon is krisztusi értékeket pedig, mint az élet védelme, a másik tisztelete, az elesettek segítése, a családok támogatása, a szolidaritás stb., vagy az olyan vívmányokat, mint a szubszidiaritás elve a társadalom minden tagjának javára jeleníthetjük és valósíthatjuk meg.
A keresztény politika nem lehet programnak alávetett, hanem önmaga kell, hogy a program legyen, hiszen a társadalmi problémák orvoslására megannyi gyógyírrel tud szolgálni – minden releváns kérdésre van adekvát válasza. Amikor azonban azt vonják kritika alá, hogy a keresztény politika ma mégis sok esetben védelemre rendezkedik be és a művet mint olyat igyekszik védeni, nem szabad elfelejteni a modern politikai kereszténység születésének és szükségességének körülményeit: a politikai katolicizmus például kifejezetten a liberális támadással szemben jött létre és nagyon sok esetben ma is hasonló helyzetben találja magát, amikor a multikulturalizmus, a nihilizmus, a neoliberalizmus, vagy akár az iszlám térhódítás adta kihívásokra próbál reagálni. Hatékonyságát növelné a hitelesség erősödése és a fentebb jelzett »önmaga a program« elv megvalósítása.”
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Kiss László bűnismétlés és a bizonyítás esetleges megnehezítésének veszélye miatt maradhat letartóztatásban.
