Figyeljünk Bécsre!

„Orbán Viktor azonban mégiscsak a konzervatív Európai Néppárt tagja. Ráadásul kormányfő, és nem ellenzéki pártvezér. Számára a siker elvileg nem az, ha a német Junge Freiheit vagy a francia Valeurs actuelles a címlapján dicséri meg – hanem, ha tényleg formálni tudja az európai döntéseket. Ezen a téren azonban semmiféle sikert nem tud felmutatni. Eleve nem is érdeke az európai menekültválság megoldása. Neki a káosz kell, hiszen mindenekelőtt belföldre játszik. Kint talán még meg is súgja Angela Merkelnek vagy Jean-Claude Junckernek: nyugi, úgyis befogadtuk már azt a 1300 menekültet.

Vele szemben Sebastian Kurz osztrák kancellár elegáns bécsi fiatalemberként, jól szabott öltönyben, kifinomult modorban, okosan megválogatott mondatokkal lépett az európai porondra. Orbán Viktor megmaradt a szélsőjobb szentjének, Sebastian Kurz viszont máris alakítja a kontinens jövőjét.

Már külügyminiszterként is hozzájárult a 2015-ös menekülthullám megállításához. Nem Orbán magyar–szerb kerítése, hanem a macedón–görög határzár vetett ugyanis véget a korlátlan beáramlásnak. Annak létrehozását Sebastian Kurz érte el. Bécsnek Délkelet-Európában – sok tekintetben a Habsburg-örökség részeként – óriási a tekintélye, politikai-gazdasági-kulturális befolyása. Kurz még 2015 augusztusának végén (a magyar–szerb kerítés előtt) Bécsbe hívta a legtöbb nyugat-balkáni ország vezetőjét. Orbán Viktornak nem is szólt. Kurz ekkor nem volt még harmincéves – és lezáratta a balkáni útvonalat. Mire Orbán Viktor felépítette a kerítését, Sebastian Kurz már megoldotta a problémát.”