Az elnyomóink neve változik

„Sokan új rendszerváltásról, valami tiszta és vadonatúj politikai erő eljöveteléről fantáziálnak. Mennyire reális ön szerint ez?

Valóban le kellene számolnia a magyar társadalomnak a politikai messiásvárással, hiszen az sem 1989-ben, sem 2010-ben nem vezetett eredményre. A leendő új politikai elitnek is lesznek hibái, a lényeg az, hogy olyan társadalmat építsenek, ami a legnagyobb fokú egyenlőséget garantálja a polgárainak, és ne pusztán a hatalmuk megtartásán dolgozzanak. Nem hiszem azt sem, hogy ez megtisztító, földrengésszerű átalakulás során jön létre. Ugyanakkor a társadalomnak nem szabadna elkövetnie a rendszerváltás hibáit. A váltás során el kell kobozni a fideszes oligarchák pénzét, ha nem tisztességesen szerezték a vagyonukat, és bíróság elé kell hurcolni a rendszer kiépítésének és működtetésének főbűnöseit.

Ez kivitelezhető a jogállamiság keretei között?

Ahogy egyre magabiztosabbak a fiúk, úgy követnek el egyre több hibát. Az OLAF 13 milliárdot követel Tiborczékon. Ha nem Polt Péternek hívnák a főügyészt, már a börtönből védekezne.

Mit szól ahhoz, hogy a közszolgálati híradó szerint önök 20 milliárd forintot kaptak Sorostól? Tudjuk, persze, hogy ez hazugság, de árulja el, miből élnek?

Sajnos nem vagyok rendszerváltó liberális párt, hogy csak úgy kistafírozzon mindenféle külföldre szakadt hazánkfia, ezért Sorostól sem 20 milliárdot, sem 2 forintot nem kaptunk: bár ha kapnánk, sem találnám azt szégyellnivalónak, sőt nem lenne abban semmi rossz az égegyadta világon. Ha csak az 1 százalékát megkapnánk annak az összegnek, amit a híradások szerint nekünk szokott juttatni, abból olyan országos mozgalmat szerveznénk, hogy ihaj! Nekem március végéig lettek kicentizve a tartalékaim; a választások után visszatérek a munkaerőpiacra. Nem pusztán dolgozni – mert munkám most is annyi van, hogy nem is kellene több –, hanem pénzt keresni.”