Kabaré: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az, hogy valaki nemcsak megállíthatatlannak, de kívánatosnak is nevezi a migrációt, szereti a multikulturalizmust, önmagában még nem olyan meglepő.
„Érdekes interjút közölt a mandiner.hu Arjun Appadurai nemzetközileg ismert globalizáció-kutatóval. Az antropológus fő állítása, hogy a migráció megállíthatatlan, és – bár az európai migrációs válság kapcsán vannak megfontolandó értelmezési kísérletei – az embereket nyomasztó kérdések okát keresve nem tud kilépni a klasszikus, a gondolkodást mára teljesen gúzsbakötő magyarázat keretei közül. Magyarán Appadurai szerint minden problémát a rasszizmus okoz.
Gondolatébresztőként hatott az Arjun Appadurai-val készített nagyinterjú. Az, hogy valaki nemcsak megállíthatatlannak, de kívánatosnak is nevezi a migrációt, szereti a multikulturalizmust, önmagában még nem olyan meglepő. Pláne, ha az illető indiai bevándorlóból lett amerikai állampolgár, tehát ő maga sok előnyét tapasztalta mindennek. Ugyanakkor különös, hogy egy felkészült tudós pont a jó és a rossz megkülönböztetésekor nem képes igazán érveket felsorakoztatni.
Azzal még meg tud birkózni az ember gyomra, ha valaki azt állítja, hogy a vándorlás mindig is létezett az emberiség története során. Ezt vitatni nem érdemes. A konfliktusok nem is erről szólnak manapság, se az EU-ban, se másutt. A vita lényege az, hogyan értékeljük ezt a jelenséget, miként gondolkodjunk róla. Ennek kapcsán akad némi problémám Appadurai kijelentésével, miszerint a multikulturális társadalom kívánatos. Ugyanis nem igazán ismertem meg az érveit. Egészen pontosan ennyit tudunk meg tőle az előnyökről, hogy »eltérő vélemények sokasága, különböző életutak, emlékek és életstílusok vesznek körül« – fejti ki röviden Appadurai. De ezek miért előnyök? Egy liberális álláspont szerint persze azok, mások szerint viszont ez néha éppúgy lehet hátrány, mint ahogy máskor előny. Ennél tehát némileg mélyebb indoklást is olvastam volna az elismert antropológustól. Ennek hiányában ezek az értékek – legyenek bármennyire elvontak – nem képezhetik vita tárgyát, ami bizony nagyon ismerős liberális érvelési módszer hazánkban is.”