„Boldog Karácsonyt! Mindenki posztolja a közösségi oldalakon, mondja barátainak. Az emberek agya pörög: Ki, mit kap a fenyőfa alá, mi lesz az asztalon, hogy legyenek a rokonlátogatások. Mindenki törekszik arra, hogy kicsit más legyen az elkövetkező napokban, mint amit a szürke hétköznapokban megszokott. Idénykeresztények vonulnak a templomokba, könnyíteni lelkükön, értekezni a szeretetről.
De azt érzem, hogy ez így nincs rendben. Ha kiszakadunk a burokból, az idealizált kis világból, akkor nem lehet boldog a karácsony.
Magyarország nagy részében az ünnep azt jelenti, hogy van esetleg hús és gyümölcs az asztalon, este tovább lehet fűteni, vagy adományokból ruhához lehet jutni. A televízióból áradó csodás karácsonyi kalandok, színpompás ünnepi idill nehezen élvezhető, a döngölt földpadlós parasztházban, ahol az ablak mellett befúj a szél.
Ha lehet valamit kérni karácsonyra, akkor egy dolgot mindenképp szeretnék:
Ha tudod, hogy a környezetedben nélkülöznek, akkor adj egy kicsit az ünnepi vacsorádból. Ha látsz egy hajléktalant, vegyél neki meleg teát, esetleg ha van pár forintod, adj belőle. Ha van felesleges ruhád, játékod, háztartási géped vagy bútorod, akkor adományozd el. Így sokaknak boldog lehet a karácsony.”