Egy elszalasztott lehetőség

„Az ellenzéki nyilvánosságban ennek a fejleménynek sokan örültek, mások viszont az erkölcsi magasabbrendűség magas lováról gúnyolódtak Karácsony Gergely »pálfordulásán«.

Nem feladatom megvédeni Karácsony Gergely döntését. Nem is tudnám: nem értek egyet vele. Azt azonban mégis érdemesnek tartom megjegyezni, hogy azt hiszem, a helyzet bonyolultabb ennél.

Az, hogy az MSZP-n kívüli baloldali ellenzék egyik legismertebb és legnépszerűbb politikusa, aki maga is számtalanszor, megalapozottan és őszintén kritizálta az MSZP politikáját, 2014 után közel négy évvel Molnár »hajléktalanmentes övezetek« Gyulával kézen fogva áll az MSZP színpadán, nem csak Karácsony Gergely és a Párbeszéd felelősségét veti fel.

Felveti az LMP felelősségét is – amennyiben a nyilvánosságban következetesen elzárkóztak a Párbeszéd és az Együtt politikusai által hosszú ideig kitartóan javasolt »Új pólus«-típusú együttműködéstől.

És felveti elveti azoknak a szavazóknak a felelősségét is (engem is ideértve), akik egyszerre szerettük volna, szeretnénk a Fidesz hatalmának a megtörését, és azt, hogy ebben a szélsőjobboldalon kívül lehetőleg a 2010 előtti politikai uralkodó osztály pártjai is minél kevesebb szerepet játszanak, viszont nem tettünk semmit ezért, vagy ha tettünk is valamit, nyilvánvalóan nem eleget.”