A kínai-magyar kapcsolat

2017. december 04. 08:15

Ez hazánk uniós elnöksége óta a legnagyobb külpolitikai esemény volt.

2017. december 04. 08:15
Matura Tamás
Magyar Idők

„Mindeközben Peking is megújult érdeklődéssel fordult a 2010-es évek elején a kelet-közép-európai régió felé, hiszen úgy látták, hogy a világgazdasági válság hatására csökkenő pénzügyi és befektetési aktivitás lehetőséget teremtett a jelentős pénzfelesleggel és építőipari kapacitással bíró kínai gazdaságnak. Ezért is került sor az első Kína–Kelet-Közép-Európa üzleti fórumra Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnök részvételével 2011-ben, hol másutt, mint Budapesten. A rendezvény olyan jól sikerült, hogy egy évvel később Varsóban már hivatalosan is létrehozták a 16+1 együttműködést, ahol az összes érintett ország vezetése képviseltette magát, majd az egymást követő években következett a bukaresti, belgrádi, szucsoui, rigai és végül idén a budapesti csúcs.

A média és a politikusok persze leginkább a csúcstalálkozókat emelik ki, valójában azonban a két fél közötti együttműködés számtalan területre kiterjed: létrehozták a fiatal politikusok találkozóját, a turisztikai, pénzügyi, agráripari, tudományos és oktatási kooperációt vagy éppen a helyi önkormányzatok fórumát. Az elmúlt öt évben több mint kétszáz rendezvényre került sor Kínában vagy a kelet-közép-európai országok valamelyikében a programnak köszönhetően.
A gazdaság terén is látszanak az eredmények: dinamikusan nő a két fél közötti kereskedelem, egyre több kínai turista érkezik térségünkbe, ingatlanokat vásárolnak, a cserediákok pedig évtizedekre biztosítják, hogy régiónkról később se feledkezzenek meg Kínában. A várakozásoktól ugyan elmaradó mértékben, de a kínai befektetések összege is nő a régió egészében, különösen a Nyugat-Balkán egyelőre unión kívüli térségében, ahol a kínai szempontból kedvezőbb, kevésbé szabályozott üzleti környezetben könnyebben megtalálták számításaikat a keleti óriás építőipari vállalatai.

Mindezek fényében érkezett Budapestre a múlt héten tizenhat ország delegációja, mellettük közel ezer kínai és kelet-közép-európai üzletember. Ez hazánk uniós elnöksége óta a legnagyobb külpolitikai esemény volt, és a kétnapos közlekedési kényelmetlenségért cserébe a magyar fővárosra irányította a nemzetközi figyelem egy részét. A magyarral kiegészülve tizenhét miniszterelnöki konvoj miatt elkerülhetetlenek voltak a jelentős útlezárások, valószínűleg nagyon pontos, percekre lebontott menetrendre lett volna szükség a főbb útvonalak állandó helyett időleges lezárásához.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
katus
2017. december 04. 23:18
Lévai Patrik 2017. 12. 04. 12:21 Így vásárol szavazatokat a Fidesz a határon túl A szavazatokért semmi sem drága a kormánynak, ugyanis nem érdekli, hogy közpénzből finanszírozzák a féllegális nyugdíj és segélybizniszt az ukrán határnál, olyan embereknek, akik az utóbbi pár évben kapták meg a magyar állampolgárságot. A határmenti településeket ellepték az ukrán-magyar állampolgárok, ugyanis Orbánéknak jól jönnek a kárpátaljai szavazatok. A Hír Tv Célpont című műsora kiderítette, hogy például az elmúlt hat évben Beregsurányban, Botpaládon és Lónyán megkétszereződött, Kispaládon megháromszorozódott a szavazásra jogosultak száma. Kispaládon például a 382 lakos helyett, mára 900 fölé emelkedett 2010 óta, ugyanez a szám Barabáson 656-ról több mint 970 főre növekedett. Lónya polgármestere elmondta, hogy a legtöbb ember csak papíron él ott, esetleg romos épületeket vásároltak meg, csak azért, hogy a magyar szociális juttatásokat megkaphassák. Egy járókelő elmondta, az ,,új magyarok”, vagyis a kettős állampolgárok szavazni is eljárnak, szerinte az ő falvába bejegyzett 700 ukrán-magyar közül körülbelül csak harminc nem ment el. Van olyan falu, melyben egyetlen lakcímre több száz konzultációs ív érkezett, hiszen oda jelentik be az ukránokat. Az interneten, többek között a Facebookon is megtalálható az a többszáz hirdetés amelyeken keresztül az Ukrajnában élő, magyar segélyre, nyugdíjra igényt tartó emberek elintézhetik, hogy itthon bejelentsék őket. A Célpont riporterének egy járókelő elmondta: van olyan is, aki több mint 300 embert már bejelentett. Többen ebből élnek ezekben a falvakban és az utóbbi 7 évben kész vagyonra tettek szert. Van olyan, akinek már két Audija és két BMW-je van, mióta beindult az ukrán-magyar segély, nyugdíj és szavazásbiznisz. A Célpont birtokába került egy olyan papír is, ami azt mutatja, vannak olyanok, akik több mint háromszázezer forintos nyugdíjat kapnak Magyarországról, hogy aztán azt Ukrajnában költsék el. Sokan ügyvédként, orvosként, gyárigazgatóként jelentkeznek be, ugyanis egy 1963-as szovjet egyezmény keretében minden szovjet utódállam állampolgára jogosult a magyar nyugdíjakra, a magyar viszonyoknak megfelelően, mert az, hogy a saját országukban mennyit kerestek előzőleg, nem lehet leellenőrizni. Itt van tehát az 1 millió új magyar állampolgár egy része, akikről Semjén beszélt. Csak azt nem értjük, ha már a Fidesznél ilyen alattomos módszerekkel akarnak szavazatokat vásárolni, miért nem a magyar nyugdíjasokat jutalmazzák, akik egy életet dolgoztak le becsületesen, mégis be kell érniük egy 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal.
BőröndÖdön
2017. december 04. 23:08
A két ország állampártja imádja egymást,nesze neked "rendszerváltás"...
Frank
2017. december 04. 10:16
Inkább Kina, mint az Eu
Google
2017. december 04. 10:10
Ha ez az esemeny mondjuk, Szlovakiaban tortenik, akkor az egesz halado, jajdefuggetlen magyar sajto azzal lett volna tele, hogy bezzeg Szlovakia mire kepes..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!