Gazdaságtörténeti siker nyolc év alatt, tizenkét lépésben

„Ma már Magyarországon és a globális térben is evidencia, hogy gazdaságtörténeti léptékű fordulatot strukturális reformok nélkül nem lehet végrehajtani. Hazánkban 2010 óta teljes mértékben érvényesül ez a logika. A 2010 óta tartó és jövőre végződő két választási ciklus egészét tekintve már most kimondhatjuk: a reformoknak köszönhető, hogy ez a nyolc esztendő sikeres lesz. Sikeres volt a válságmenedzselés, és sikeresen tértünk vissza a gazdasági felzárkózás ösvényére is. A 2000-es évek gazdaságpolitikai hibáinak következtében a térség éllovasából a pénzügyi válság idejére sereghajtóvá vált az ország, de 2010 óta sikerült visszakapaszkodnunk a középmezőnybe. Ehhez egyes területeken kimagasló eredmények voltak szükségesek. Például a foglalkoztatás, a külső egyensúly és az államháztartás területén a Magyarország által felmutatott javulás a legjobb három közé tartozik Európában.

A csaknem nyolc év reformjainak egyik legfontosabb jellemzője az, hogy nem pusztán különálló intézkedésekről volt szó, hanem tudatos gazdaságpolitikai irányvonal alapján, intenzíven végrehajtott lépéssorozatról. A legfontosabb strukturális reformok már a 2010 utáni ciklus első két-három évében megtörténtek. Rendkívül ritka az a reformprogram, amelyik egyszerre alkalmas a gazdaság stabilizációjára és a növekedési fordulat megindítására. A magyar reformok képesek voltak erre, mert logikus sorrendben épültek fel. Először a költségvetési fordulat ment végbe, erre épült a monetáris politikai fordulat, majd ezekkel párhuzamosan a versenyképességi fordulat is elindult.

A tizenkét nagy fordulat közül elsőként az adóreform indult meg azzal a céllal, hogy egyszerre javítsa a költségvetés egyensúlyát és növelje a foglalkoztatást, ezzel pedig serkentse a gazdasági növekedést. Míg a hagyományos közgazdasági elmélet szerint ez nem lehetséges, Magyarországon mégis sikerült, mert az adóreform (és a Széll Kálmán-tervek strukturális reformjai) a foglalkoztatás növelését állították a középpontba. Az adózás terén a 2010–2013 között végrehajtott rendszerszintű változások nélkül egyetlen más fordulat sem következett volna be. Magyarország tudatos átrendeződést, reformsorozatot hajtott végre a munkát terhelő adóktól a fogyasztási-forgalmi adók irányába, miközben élt a közös teherviselés, tehermegosztás eszközével is, bevonva a jelentős jövedelemtermelő képességgel rendelkező ágazatokat az adórendszer reformjának finanszírozásába. A jelenlegi adórendszer természetesen nem tekinthető véglegesnek. Ha a költségvetési mozgástér megengedi, akkor tovább kell ösztönözni a munkakínálatot például egy számjegyű, a családok támogatását továbbra is célul kitűző személyijövedelemadó-rendszerrel. Ugyanakkor ami a magyar adórendszer átalakítása során eddig történt, az egyértelműen sikeresnek nevezhető.”