A német valóság: a törökök szavazatai nélkül nem lehet kormányt alakítani

Bejárták a „török utcákat”, az eredmény megdöbbentő.

A szeretet ünnepén a francia ateista és a román ortodox éppúgy lohol a mallba, könyököl, tapos és szitkozódik, mint a magyar katolikus.
„Ateista vagyok és szeretem a karácsonyt. Az Egyesült Államokban a hasonló állítások rendre felbukkannak az ünnepek közeledtével, harsány viták zajlanak a karácsony keresztény jellegéről, illetve annak pogány gyökereiről és szekuláris értelmezési lehetőségeiről. Nálunk rosszabb a helyzet: viták sincsenek.
Bár a román sajtóban még találni bátor figurákat, akik az egyházat kritikával illetik, az erdélyi magyar sajtó láthatólag teljesen ignorálja ezeket a kérdéseket. A »hanyatló nyugat« pedig – ahová elköltözünk két hajráputyinozás között – javarészt túlvan az ilyesmin. Kelet-Németország több mint fele ateista vagy agnosztikus, a csehekről nem is szólva. Franciaország, majd az északiak, az észtek, svédek következnek a sorban. Az EU irigylésre méltó országai a vallásosság csúcsán: Románia, Görögország, Lengyelország, Bulgária.
A hasonlóság viszont – az ateisták és a vallásosak karácsonya között –, hogy mindenhol spektakuláris, valódi értékeken túli karácsonyokat élünk meg. Többnyire. A szeretet ünnepén a francia ateista és a román ortodox éppúgy lohol a mallba, könyököl, tapos és szitkozódik, mint a magyar katolikus. Éppúgy az árcímke az első szempont és nem a másikra való odafigyelés az egyik, mint a másik számára.”