Operetthisztéria az operettkirályságban

„Másrészt viszont az is megbújhat a csapból is a volt király és a királyi család életéről szóló riportok mögött, hogy sokak szemében a királyság valamilyen – valójában sohasem létezett – egykori nagyság megtestesítője. A propagandagépezet már megpendítette, hogy Románia számára a két világháború közötti időszak volt az igazi aranykor – ami annyiban valóban igaz, hogy az első világháború után a győztes nagyhatalmak kegyéből Bukarest ölébe hullott Erdély kihasználásával sikerült soha nem látott jólétet teremteni az Ókirályságban.

(...)

A politikum hozzáállása pedig végképp álságos. Hiszen a királyt a jelenleg kormányzó koalíció fő erejét adó szociáldemokraták jogelődei üldözték el, majd jelenlegi tiszteletbeli elnökök, akkori első számú emberük, Ion Iliescu tiltatta ki az országból 1990 után. Ehhez képest most háromnapos nemzeti gyászt hirdettek, és felvonulást is szerveztek a volt király emlékére.

Másrészt persze a királyi temetés körüli felhajtás gerjesztése még jól is jöhet a kormányoldalnak, hiszen azzal legalább részben sikerülhet elterelni a figyelmet a botrányokról, az igazságügyi törvények módosításáról és a gazdaságot feje tetejére állító intézkedésekről.”