Úgyis ide jönnek? Az önfeladás retorikája

„Európa migrációs kontinens, sem határok, sem kerítések nem fogják megakadályozni a menekülteket, hogy ide jöjjenek” – mondta Tanja Fajon szlovén európai parlamenti képviselő, az európai Szocialisták és Demokraták képviselőcsoport alelnöke (képünkön) az M1 aktuális csatornának adott nyilatkozatában, amelyben arról is beszélt, hogy nacionalista és populista retorikának tartja a migráció és a terrorizmus összekapcsolását. 

Van még pár terület, ahol ez bevett retorika a baloldalon.

Abortusz: felesleges körültekintőbben szabályozni, akkor aki el akarja végeztetni, külföldre fog menni.

Eutanázia: felesleges tiltani, hiszen aki meg akar halni, akkor majd külföldön igényli a „beavatkozást”.

Drog: jobb lenne liberalizálni, aki akar, elmegy érte külföldre vagy nem érdekli a törvény. Plusz: viszont külföldre csak a tehetősebbek tudnak menni, így mindegyik esetében nem csak hogy engedni kell, hanem esetleg még államilag támogatni is, hogy a szegények is „hozzáférjenek”.

Nagyjából így néz ki a balos retorika érvelési váza. Érdekes mód vannak területek, ahol ez az automatizmus, ami a kényes területek esetleges lazább külföldi szabályozásaira apellál, nem működik. Ilyen a fegyvertartás. Persze a közelben nincsenek kis európai Texasok, de ha lennének sem jutna eszébe a baloldalnak a fenti érvelési séma: hogy a szomszédban úgyis lehet, akkor majd átjönnek vagy vesznek ott, aki fegyvert akar, úgysem állíthatja meg holmi törvény. 

Mintha a mozgás és munkavállalás szabadságát hirdető EU-n belül oly könnyen el tudnánk osztogatni migránsokat, akik majd szépen ott maradnak, ahová tesszük őket, erről híresek. Ha a bevándorlást nem tudjuk megállítani, akkor vajon miért gondolja Tanja Fajon, hogy az EU-n belül röghöz tudjuk kötni az ide érkezetteket? De erről már számtalanszor írtunk. 

A határkerítés amúgy igenis sikeres, lehet hogy nem az egész EU, de Magyarország számára mindenképp. S vajon miért tervez szigorítást Ausztria és még jó pár állam? 

Nem igaz, hogy nem lehet tenni semmit. És szánalmas, amikor egy szocialista realistább akar lenni a realistáknál. Akik elindulnak, hogy ide jöjjenek, úgy gondolják, ők tudnak tenni valamit legalább magukért és a családjukért. Mi meg ülünk, és széttárjuk a karunkat? Hová lett a legendás nyugati kreativitás, problémamegoldó képesség? 

Az „úgyis idejönnek” és az „úgysem lehet tenni semmit” nem csak önfeladó, de cinikus szöveg is.

Kiérződik belőle az, hogy aki mondja, leginkább saját maga nem akar tenni semmit. A szélbalos körök például azért örülnek a migrációnak és azért nem akarnak tenni ellene semmit, mert az majd felforgatja a rothadó, elnyomó, fehér, kapitalista nyugatot. Amit ők amúgy is fel akarnak forgatni. A szlovén képviselőnő most épp tett egy szívességet ezeknek a köröknek. 

És kérdés, mit mond majd a szlovén szoci elvtársnő, ha már elegen ide jöttek és alapjaiban forgatják fel a mindennapokat? Akkor majd elégedetten hátradől, hogy a múlt, az most már végleg el lett törölve?