A piros ász nálunk van

„Természetesen a reálbér-emelkedésnek nincs élete, de ez a mi béremelkedésünk, a mi kormányunk kölyke, nyugodtan büszke lehet rá mindenki, az is, aki majd nem ide szavaz majd, mert ez a mi béremelkedésünk minden pártszimpátia felett áll, nem tesz különbséget, nem válogat, de érint mindenkit. Ha még azt a maradék három hónapot, ami a hatvanhoz kell, hozzácsapjuk, és béremelkedésünk tendenciája sem változik, azaz emelkedik tovább, akkor 2018. február 23-án, már ötéves születésnapját ünnepelhetjük.

Az ötéves emelkedés több mint egy kormányciklus, bár ehhez rögtön azt is hozzá kell tennünk, hogy nem minden kormány képes ilyen teljesítményre, azonban ez a mostani igen. De például 2010 előtt regnáló elődjei nem kedveskedtek így az embereknek, pontosabban Medgyessy Péter egyszeri ötvenszázalékos béremeléssel már próbálkozott rövidke regnálása elején, csak az nem önerőből, nem az ország és gazdaság erejéből »ment«, hanem hitelből. Meg is puccsolták annak rendje és módja szerint, a hitelt meg fizethettük vissza, még az is, akinek egy fillérrel sem emelkedett a fizetése. Utódai is annyira jól muzsikáltak, hogy a végére már mindenkinek tele volt mindene, ez alól kivételt a pénztárcák jelentették. Most más a helyzet, a hitel, huss, eltűnt, visszafizettük, és a pénztárcás helyzet is megváltozott. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy szeptemberben is két számjegyű reálbér-növekedés volt Magyarországon, az év első kilenc hónapjában pedig 10,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek, és az sem titok, hogy ebben nagy szerepet játszott a hatéves bérmegállapodás.”