Oszd meg és uralkodj

„Nagyjából ez a helyzet most a Spanyol Királysággal. Van egy ország, amelyik nemzetállami létét a népek életkorával mérve nem is olyan régen teremtette meg, hosszú és gyötrelmes harcok árán, előbb az iszlám hódítók, utóbb a bolsevik agitátorok által feltüzelt polgárai ellen hadakozva. Volt egy fényes korszaka, a gyarmatosítások hajnala, amikor élen járván a távoli népek kirablásában, térdig gázolt az aranyban, és ebben nagyjából mindenki osztozott, aki Spanyolföldön élt.

Ám most e mesének mintha vége volna. Mintha volna egy terv arra, hogy az Ibériai-félszigeten minél több kicsi államot kell létrehozni. Aztán azokat majd jól egymás ellen kell ugrasztani: spanyolokat, katalánokat, baszkokat és persze a portugálokat. És akkor a francia–német tengely a szabadkőműves-hálózat segítségével, megszabadulván az időben kiugró angoloktól, végre akadály nélkül uralhatja Európa megosztott kis népeit. Még az északolaszokat kell itt-ott megbolondítani, nehogy a pizza felrobbanjon, aztán már meg is valósulhat Nagy Károly álma. Mégiscsak lesz Egyesült Európai Birodalom – nagyjából a Német-római Birodalom helyén…

Valahogy úgy gondolkodnak, hogy ha nem megy a nemzetek beolvasztásával, ha nem áramolnak be eléggé gyorsan a migránsok, akkor nosza, ugrasszuk egymásnak egy-egy nép gyermekeit. Oszd meg és uralkodj…”