Megtorlás

2017. október 06. 07:38

A Habsburgok szégyellték az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlást. Kínos volt nekik, bár jogosnak tartották, elvégre mégiscsak felségsértés történt.

2017. október 06. 07:38
Magyar Nemzet

„A Habsburgok szégyellték az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlást. Kínos volt nekik, bár jogosnak tartották, elvégre mégiscsak felségsértés történt. Lehet, hogy a magyaroknak sok mindenben igazuk volt, de felkelni az uralkodó ellen, az semmiképp nem maradhat büntetlenül. Csak egy kicsit túltolták a biciklit – mondhatta volna báró Julius Jacob von Haynau tábornagy, Magyarország teljhatalmú kormányzója, császári »alteregó«, ha a nevezett járművet már feltalálták volna.

Mit is lehet kezdeni a kényelmetlenné váló tényekkel? Hát statisztikát kell készíteni róluk! Haynau leváltása után, 1851 februárjában egy katonai bizottság hivatalos beszámolót készített Ferenc József császár számára. Eszerint 1849. november 1. és 1850. december 31. között a hadbíróságok 4628 rebellis ügyével foglalkoztak, s közülük egy személyt, egy tábornokot halálra ítéltek! Nem tudni, melyik tábornokra utalhattak, hiszen a kivégzett tábornokon 1849 októberében hajtották végre az ítéletet. Az aradi tizenhármon kívül Kazinczy Lajost lőtték agyon október 25-én, szintén Aradon. Egyébként a jelzett időben legalább tizenhat embert végeztek ki, tizenegyet egy napon, 1850. január 23-án, amely adatok alapján igencsak alapos kétségeink lehetnek a császár őfelsége tájékozottságát illetően. Valójában az első kivégzésre 1848 decemberében került sor, Horváth János kovácsot a bécsi forradalomban való részvételéért állították a kivégzőosztag elé. A következő hónapokban többeket ítéltek halálra, de többségükben kegyelmet kaptak. 1849. május 30-án vette át Haynau a parancsnokságot, s ő nem ismert kegyelmet. Egy évszázadra akarta kiirtani a lázadó szellemet a magyarokból, s mindenkit, katonát, hivatalnokot, birtokost, papot válogatás nélkül kivégeztetett, elegendő volt a rebellió puszta gyanúja is. Sőt, Csernus Manó pénzügyi hivatalnokot azért fogták le – legalábbis a legenda szerint –, mert összetévesztetették Csernátony Lajos újságíróval, Kossuth titkárával. Haynaut figyelmeztették a tévedésre, de ő hajthatatlan maradt, mondván: ő jobban tudja, kit kell felakasztani.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 54 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
SilentBob
2017. október 06. 20:53
A bresciai hiéna nem nagyon szeretett bennünket, de azt még tudta, hogy mi vagyunk a hunok. A betegség irracionalitásának igazolásaképp álljon itt egy példa: Képzeljenek el egy kínaiak által lakott kőpalotát, a hozzá tartozó személyzettel, állatokkal és megművelt földekkel együtt. Az idill szereplői között olyan viszonyrendszer áll fenn, mely – valamilyen módon – mindegyiküknek előnyös, hiszen annak megzavarása egyiküknek sem célja. De jönnek a magyarságban szenvedő hunok, a palotát felgyújtják és lerombolják, a lakókat lemészárolják, a földeket összetapossák, és nem csak az élelmiszerkészleteket, de a vetőmagnak elkülönített tartalékokat is felélik. Hogy miért? Nem tudni. További érdekesség, hogy a hunoknak mindenképpen tudniuk kellett, hogy mire való a vetőmag – hiszen még a nevében is benne van, hogy vető –, mégis megették, ahelyett hogy elvetették volna. Mindez persze folyamatosan újabb rablásokra sarkallta őket. Idővel ezt megelégelték a kínaiak, és megépítették a kínai Nagy Falat. A magyarságban szenvedő hunok pedig azóta is – mint akit villám sújtott – tanulmányozzák a tégla és habarcs moráljának e csodás, számukra értelmezhetetlen megnyilvánulását. Ez után kezdődött el a kór terjedése, a magyarság exodusa. http://haynau.tumblr.com/ Mondjuk én ugyanigy utálom a rózsaszin-vörös malacképű sógorokat.
Mich
2017. október 06. 15:43
Simicsicska...
bunko_jobbos
2017. október 06. 14:28
Nagy történelmi tévedésben van a cikkíró és pár kommentelő. 1. Ferencjóska nem volt magyar király, csak 1867-től, a Kiegyezéstől. Tehát nem támadtunk ellene. Ők cserélték le a császár és "király" személyét jogellenes módon. 2. Az oroszok már előbb eldöntötték a beavatkozást, mint a trónfosztás. Tehát ez már nem osztott, nem szorzott. 3. Tök mindegy a "jogszerűség". Ez csak bizonyos kereteken belül érdekes. Ha megdöntöd a kereteket, akkor már nem. Pl. jogszerű volt felakasztani Nagy Imrét Kádáréknak, mert ők írták a jogot. Sőt, jogszerű volt az aradi tábornokok felakasztása is. Mert a jog mindig relatív dolog. Persze 2 polgár egymás közötti pereskedésére lehet alkalmazni, de nem népek életére. Jogszerű volt a II. Bécsi döntés is, meg az amerikaiknak a német tábornokok kivégzése. De nagy hülye az, aki ilyen esetekben a jogszerűséget keresi. Kit érdekelt, hogy jogszerű volt Mihály által Antonescu letartóztatása, ha a népét mentette meg. Ha győztünk volna 48-ban, ki a szart érdekelne, hogy valamilyen pöcsöm jog szerint igazunk volt-e? Egy kérdés van: te hova tartozol? Ha magyar vagy, akkor jogszerű volt, ha nem, akkor nem. Ilyen egyszerű.
kalhana
2017. október 06. 11:22
Már egyszer így a XXi.században meg lehetne emlékezni azokról is, akiket az aradi tábornokok végeztettek ki korábban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!