Semmi nem elég: Ukrajnának még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonára van szüksége az EU főképviselője szerint
Kaja Kallas úgy véli, ha Európának nem sikerül elrettentő erővel hatnia, az veszélyes üzenetet küldhet az agresszoroknak.
Az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyar közösség számára a gyakorlatban nemzeti izolációt és gettósítást jelent.
„Mit jelent mindez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy nem felvételizhetnek az ukrajnai egyetemekre, és nincs lehetőségük hosszabb távon elhelyezkedni saját országuk állami-közigazgatási hivatalainál (remélem, mindenki elismeri, hogy az ukrán nyelv ismerete nélkül tanulni az ukrán felsőfokú oktatási intézményekben és dolgozni állami hivataloknál valóban lehetetlen). És most a logikus következtetés: az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyar közösség számára a gyakorlatban nemzeti izolációt és gettósítást jelent. Éppen ezt a helyzetet lehet diszkriminációnak nevezni, míg az államnyelv alapos tanulása, az anyanyelv ugyanolyan mély ismeretével párosulva lehetőséget teremt a magyar kisebbség számára az ukrán állampolgároknak biztosított alkotmányos jogok teljes mértékű kihasználására. Ezt a lehetőséget biztosítja számukra az új oktatási törvény. (...)
Az ukrajnai magyarok természetesen szerezhetnek egyetemi képzést a magyarországi egyetemeken, és a későbbiekben munkát találhatnak az anyaországban vagy más EU-tagországban. Sokan ezt is tették, és amennyire tudom, sok mai tanuló is hasonló jövőt tervez. Viszont ez éppen az a helyzet, amikor a csillogó éremnek van egy nagyon nem vonzó hátoldala is. A több ezer legtehetségesebb magyar fiatal elvándorlása Kárpátaljáról hosszú távon a magyar közösség marginalizálódásához, elöregedéséhez, elfogyásához vezet. Kételkedem abban, hogy ezt a célt szeretné elérni ma a hivatalos Budapest. Teljesen meg vagyok győződve arról is, hogy egy ilyen forgatókönyv semmiképpen sem felel meg Kijev érdekeinek sem. (...)
Ezzel együtt kérem figyelembe venni: nem arról van szó, hogy valamilyen különleges jogokat adunk az ukrán nyelvnek, hanem a gyarmatosító deformációk kijavításáról. Semmi mást nem akarunk, mint megtartani az ukrán nyelv állami státusát, amilyen a magyar nyelvé Magyarországon, a románé Romániában vagy a lengyel nyelvé Lengyelországban. Semmi több. Ennek megfelelően az új oktatási törvényt az EU-tagországok normáinak, az érintett nemzetközi dokumentumok és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak a figyelembevételével készítették elő. Hogy véglegesen eloszlassunk minden kétséget, megküldtük a törvényt szakértői véleményezésre az Európa Tanácsnak és a velencei bizottságnak.
Készen állunk arra is, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsunk, és megtartsuk a szükséges konzultációkat valamennyi európai partnerünkkel és érdekelt állammal. Éppen ez lesz a budapesti látogatásom fő célja, amelyre napokon belül sor kerül. Számítok a megfontolt és konstruktív párbeszédre.”