Megvalósítható jövőkép és hatékony eszközrendszer híján az ukrán politika újabb és újabb frontokat nyit.
„Megvalósítható jövőkép és hatékony eszközrendszer híján az ukrán politika újabb és újabb frontokat nyit, tovább feszítve a húrt. A legújabb lépés az ukrán tanítási nyelv kizárólagossá tétele a középiskolákban és a felsőoktatásban. Ennek elsődleges célpontja az ország bő 17 százalékát kitevő, jelképhasználatában és egyéb nyelvi jogaiban, sőt tévé- és rádióadásai, közösségi oldalai letiltásában már eddig is korlátozott orosz nemzetiség, de a közel 150 ezres kárpátaljai magyarság is súlyosan megszenvedi a soviniszta, elnyomó intézkedést.
Mindez azonban csak pótcselekvés, a kétségbeesett tehetetlenség jele, ami újfent azt bizonyítja, hogy Ukrajna továbbra sem képes saját mibenlétét pozitívan meghatározni, helyette másokkal szemben próbálja definiálni és pozicionálni önmagát. Kétségtelen, hogy rövid távon a negatív identitásnak is lehet összetartó ereje, ám mind Kelet-Ukrajna, mind Kárpátalja sajátos etnikai-kulturális viszonyai ezzel ellentétes folyamatokhoz vezethetnek. Kevesen emlékeznek rá, de az 1991. december 1-i népszavazás során, melyen kimondatott Ukrajna önállósága, a kárpátaljaiak a régió különleges önkormányzati státusa mellett is letették voksukat, a szavazók 81,4 százaléka pedig a Magyar Autonóm Körzet létrehozását is támogatta. Sajnálatos, hogy az akkori önfeladó magyarországi külügyi vezetés semmiféle határozottságot nem mutatott e kezdeményezés támogatására…
Kárpátalja tehát nem Ukrajna, legalábbis úgy semmiképpen, ahogy a goromba etnikai és kulturális homogenizálásra törekvő Kijevben mostanában hinni szeretnék. A soknemzetiségű régió egyben az ukrán közigazgatás egyik megyéje, melynek helyi tanácsa hivatalos határozatban kérte a diszkriminatív, elnyomó nyelvtörvény megvétózását Petro Porosenko ukrán államfőtől. A szelíd, de határozott kívánságra válaszul Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság alelnöke a megyei közgyűlés feloszlatásával és előre hozott választás kiírásával fenyegette meg a testületet, Porosenko pedig aláírta a példátlan jogfosztást az Európai Unióhoz csatlakozásról álmodó országban.”