Mi van, ha Marxnak van igaza?

„Gyakori vád a magyarországi ellenzéki pártokkal szemben, hogy miközben másról se prédikálnak, mint hogy a hatályos alkotmány illegitim módon lett elfogadva, a választási rendszer lehetetlenné teszi a tisztességes választásokat, a sajtó helyzete a demokratikus eszmecserét, egyszóval képviselőik szerint ma Magyarországon nincsen demokrácia, mégis 4 évenként úgy tesznek, mintha demokrácia lenne, és engedelmesen asszisztálnak a Fidesz-újabb győzelméhez. Mintha itt is hasonló jelenséget tapasztalnánk: miközben az említett baloldali szerzők valószínűleg nem vonják kétségbe a marxista tézist alap és felépítmény viszonyáról, közben a publicisztikáikban mégis úgy tesznek, mintha csak egy morális álláspont igazként való belátása hiányozna a haza felvirágzásához.

Vagyis sokkal kevésbé arról kellene beszélni, hogy fontos-e a feltétel nélküli általános alapjövedelem, hanem hogy milyen gazdasági változások kellenek ahhoz, hogy bevezetése szükségszerű legyen. Ahogyan nem azért győzött a marxista elképzelés szerint a francia polgári forradalom, mert az emberi jogok szép és helyes elvek, hanem mert a polgári kapitalista rendszer jobban képes fejleszteni a termelőerőket, mint a feudális rendszer, úgy a feltétel nélküli általános alapjövedelem sem azért fog győzni – ha győzni fog –, mert szép és helyes, hanem mert jobban képes fejleszteni a termelőerőket, mint a jelenlegi rendszer. Vagyis nem az a kérdés, hogy be lehet-e vezetni – hiszen az utópista szocialistákat sem azért hívják utópistáknak, mert lehetetlen volt falansztert építeni –, hanem hogy bevezetése valódi alternatívája-e a jelenlegi termelési módnak?

Kevésbé arról kellene beszélni, hogy az illiberális magyar kormány milyen szörnyűségeket tesz a társadalom peremén élőkkel, mint inkább arról, hogy milyen gazdasági változások tennék lehetetlenné azt, hogy továbbra is akadálytalanul és szisztematikusan így tegyen.

Ilyenek lehetnek a Fidesz gazdasági hátországának felszámolása, a szociális állam radikális és hatékony visszaépítése és kibővítése, a sajtó- és reklámszabályozás módosítása stb. Azonban minden olyan magyarázat, amely a Nemzeti Együttműködés Rendszerét egyes személyek erényeiből vagy vétkeiből (esetleg, mint TGM: műveletlenségéből), és nem a rendszerváltás utáni magyar társadalom és gazdasági fejlődéséből vezeti le, ideologikus magyarázat. Éppen ezért, a NER felszámolása sem lehetséges csak ezeknek a társadalmi és gazdasági viszonyoknak a megváltoztatásával.”