Az euró bevezetése és a baloldal modernizációs narratívái

„2010 után nem sikerült megújítani, illetve az adott körülmények között vonzóvá tenni a baloldali modernizációs alternatívákat. A globalizációkritikus baloldal örököseinek tekinthető LMP politikusainak azzal kellett szembesülniük, hogy olyan konfliktusok generálódtak 2010 óta, amelyek nem adtak sok teret a zöld, ökopolitikai témáknak, ügyeknek. A második Orbán kormány óta az utcákon is megjelenő elégedetlenség sok esetben liberális színezetű volt. A sajtószabadságért, az egyoldalú alkotmányozás ellen, a civil társadalom autonómiájáért, az akadémiai szabadságért szervezett tüntetések a mozgalmi liberalizmus újjáéledését mutatják. Sokat elárul erről a jelenségről, hogy az Ökotárs vezetője, Móra Veronika is úgy jelenik meg a nyilvánosságban mint a fenti liberális témájú tüntetések szervezője és nem mint egy zöld szervezet képviselője.

Az európai integrációs narratíva kifáradása óta az MSZP majd a DK sem volt képes arra, hogy európai ügyekben kezdeményező legyen. Magyarország nemzetközi helyzetét, az unióhoz való kapcsolatát illetően a Fidesz és egy személyben Orbán Viktor határozza meg a közbeszédet. A külpolitikai soha nem volt annyira fontos, mint 2010 után, tulajdonképpen Orbán Viktor alakította át belpolitikává az európai ügyeket. Tisztségénél fogva azonban a regnáló miniszterelnök politikai cselekvőként tud megjelenni a nyilvánosság számára, akire reagálnak a külföldi partnerek is. Ezen a szinten képtelenek megjelenni az ellenzéki vezetők.

Itt is azonban fontos tényező az ellenzék fragmentáltsága. Egy erős baloldali párt kompetens vezetője felléphetne önállóan az EU-t és Magyarországot érintő kérdésekben. Ellenzéki narratíva hiányában európai ügyekben az egyes uniós intézmények, így az Európai Parlament, a Bizottság, a Velencei Bizottság és a külföldi, elsősorban német sajtó vált a kormány vitapartnerévé. Ezeknek a szereplőknek a megjelenését a magyar politikában támogatta, ünnepelte az ellenzéki közvélemény és a sajtó is. Arról azonban nem vettek tudomást, hogy ezzel másodrangúvá válnak a magyar ellenzéki pártok az említett szereplők mellett, tovább csökken kompetens megszólalási lehetőségük.”