Az elkövető sem érti

„A 24.hu közölt nemrégiben egy cikket, majd a Hír TV riportot, amelyben sikerült megszólaltatni a Cegléden kislányokat megrontó férfit. A pilisi R. Martin ellen egy ceglédi nő szeretett volna feljelentést tenni gyerekek molesztálása miatt, ám a lap szerint először a bizonyítékok ellenére elküldték. Azzal rázták le M. Szilviát, hogy mivel magánvádas ügyről van szó, csak a sértett tehet feljelentést – mármint a zaklatott kislányok ezek szerint. Később valahogy csak összejött mégis a dolog, a gyámügy is mozgásba lendült, de hiába, az elkövető két héttel a feljelentés után is szabadon járhatott és nyilatkozhatott. Előbb hárítani próbált, majd kijelentette: »Egy ilyen kiskorú volt, és ő akarta jobban.« Sőt: »Csak megujjaztam. Az semmi. Különben is, a csaj full szerelmes belém.« A viszolyogtató élménybeszámoló után jön a rémült mentegetőzés: a tettes szerint ő skizofrén, a másik énje volt, és amúgy is, a hangok öngyilkosságra biztatták. (...)

Nem kell ahhoz gyakorló pszichiáternek lennünk, hogy tudjuk: ön- és közveszélyes emberrel állunk szemben, aki valószínűleg tényleg szenved valamilyen betegségben, és aki nyilvánosan beismert bűncselekményeket. Mindez akkor is igaz, ha valami oknál fogva a ceglédi zaklató pont nem ő lenne. Aki a hírek szerint kislányok ellen követett el szexuális bűncselekményt, megpróbálta őket öngyilkosságra rávenni, és még hangokat is hall, az veszélyt jelenthet a társadalomra. Hát még ha retteg a börtöntől, és tudja, hogy hamarosan eljöhetnek érte. Ennek ellenére a 24.hu másnap, szeptember 1-jén ismét arról számolhatott be: a férfi újabb fiatal lányoknak írt zaklató üzeneteket. A Ceglédi Járási Hivatal továbbra is azt közölte, hogy ismeretlen tettes ellen nyomoz, miközben a férfi találkozókért könyörög lányoknál, és öngyilkossággal fenyegetőzik.

Felvetődik bennünk a jól ismert kérdés: tényleg valami nagyobb bajnak kell történnie, hogy gyorsan és szakszerűen sikerüljön eljárni hasonló ügyekben? Amíg nincs a borsodnádasdi lány esetéhez hasonló újabb tragédia, nem is kell nagyon elsietni a dolgokat? Nem épp hasonló esetben kellene kihasználni, hogy megelőzhetjük a súlyosabb történéseket?”