Békés megyét átugrotta a modernizáció

„Ám van itt egy nagyobb probléma is. Békés megye megállíthatatlannak tűnő leszakadása, a megyék közötti rangsorban elfoglalt egyre rosszabb helyezése, a térség népességszámának drámai csökkenése egyszerre mutatja, hogy mekkora a baj a térségben. Összehangolt, kormányciklusokon átívelő fejlesztési tervekre és ezek hatékony megvalósítására lett volna és lenne még mindig szükség, hogy a súlyos helyzetbe került Viharsarok helyzete valamelyest javuljon. A terület- és közlekedésfejlesztés mellett szükség volna az egész megyére kiterjedő egészségügyi és oktatásfejlesztésre, a munkahelyteremtést támogató programokra és arra, hogy olyan klíma legyen Békésben, hogy ne folytatódjon a megállíthatatlannak tűnő elvándorlás. Ehhez évtizedek kellenek.

A rendszerváltás első éveiben Békés a megyék sorrendjében a középmezőny alsó felében foglalt helyet. Ma Borsoddal és Nógráddal az utolsó három hely egyikére csúszott vissza. Riasztó a népességszám csökkenése is: 1990-ben a Viharsarok lakossága 412 ezer volt, míg 2016-ban 347 ezer –  alig 25 év alatt 65 ezerrel csökkent az itt élők száma, ami több, mint a megyeszékhely, Békéscsaba teljes lakossága. Egy modellszámítás szerint 2017. év végére a csökkenéshez újabb közel 5 ezret hozzáadhatunk. Így a térség lélekszámcsökkenése a rendszerváltás kezdő évéhez képest 70 ezres lesz. (Persze, fogy az ország lakossága is, de messze nem ilyen mértékben. A fejlett és a fejletlen térségek között hatalmas népesedési különbségek vannak.) Békésben a legalacsonyabbak a jövedelmek, a lakosság elöregedett, a születendő gyermekek száma 100 ezer lakosra vetítve a legrosszabb mutatójú régiók közé tartozik, a népesség egészéhez és az aktív korúakhoz mérten itt az egyik legkevesebb a diplomások száma, az elvándorlás megállíthatatlan, az ingatlanok értéke zuhan, a falvakban és kisvárosokban a házak és lakások zöme eladhatatlan, az emberek egészségügyi és mentális állapota kétségbeejtő.

Úgyhogy mire elkészül az M44-es, Békés megye a legjobb szándékokkal, programokkal és a legtöbb forrás hatékony felhasználásával sem állítható majd talpra. Rezervátum lesz néhány szigetszerű, élhető várossal (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas). Vagyis az útfejlesztés késése akkora, hogy a majdani M44-es gyorsforgalmi út terület- és gazdaságfejlesztési szerepe alig lesz mérhető. Mindeközben a szomszédos Romániában már rég megtörténtek az ennél nagyságrendekkel jelentősebb közútfejlesztések, s ennek nyomán a külföldi befektetők telephelyek, zöldmezős beruházások ezreit hozták létre a népes és nagy fejlődési potenciált mutató Temesváron, Aradon, Kolozsváron és Nagyváradon. Köteles Lajos viharsarki társadalomkutató több mint 10 évvel ezelőtti vészjósló mondata, amely az egész Alföldre vonatkozott, a Viharsarokra leszűkítve így aktualizálható: a modernizáció átugrotta Békés megyét.”