Mind, mind akarom őket a parlamentben. Öt-öt százalékkal.
„Akarom a komcsi dinókat, a DK-t az én drága Fletómmal, akinek annyi, de annyi szavazatot és két kétharmadot köszönhetünk, a biszex Jobbikot, a szédült LMP-t és az infantilis Momentumot, melyet mintha egy animációs stúdióban programoztak volna, különösen Fegyőr precíz hipszterborostáját. Mind, mind akarom őket a parlamentben. Öt-öt százalékkal.
Így ugyanis biztosítva látom azt, hogy meglett nyugdíjas koromban is gyakorolhatom ósdi, konzervatív életvitelemet, azaz magyarként, keresztényként és heteroszexuálisként élhetem mindennapjaimat, aránylag elviselhető távolságban a liberalizmustól és a civil szervezetektől.
Ugyanis a Momentumosokkal ellentétben én olvastam is Orwell műveit, az Állatfarmot is, az 1984-et is, nem is egyszer, és át is éltem a diktatúra utolsó éveit. És egészen más aggodalmaim vannak, mint nekik. (...) Az én aggodalmam ugyanis ez, a totalitarizmus, az újkori diktatúra fenyegetését ebben látom. A Nagy Liberális Testvérben.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Magányban nincs se szerelem, se politika.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
