A 444-ben politikai, etnikai és nemi sokszínűséget egyaránt nehéz felmutatni

„Akkor légy politikus, ha képes vagy önzetlenül, fillérekért dolgozni egy életen át a magyar emberekért – ahogy azt Orbán Viktor teszi. Akkor légy politikus, ha a személyes biztonságodat, a vagyonodat és a gyermekeid jövőjét készen állsz bármikor kockára tenni, hogy a köztársaságot maga alá ne temesse a fasizmus – ahogy azt Gyurcsány Ferenc teszi. Akkor légy politikus, ha önfeláldozó, feddhetetlen aszkéta vagy, és ha tényleg csakis azt gondolod a világról, amit a választóid – ők ugyanis ezt várják el tőled.

Ungár Péterről, az LMP elnökségének egyik tagjáról pár napja kiderült, hogy alkalmatlan a nagyszerű magyar emberek képviseletére. Ez az Ungár ugyanis bebaszott alkohollal a Momentum Mozgalom által rendezett Nyitás Fesztiválon, ahol aztán annyira nem tisztelte a hivatalát, hogy se zsidózni, se cigányozni, se migránsozni, se gazdagozni, se nácizni nem volt hajlandó – viszont szexuális ajánlatot tett egy bizonyos nőnek, míg egy másik fesztiválozó mellé egy sátorba befeküdt. Rendőrségi feljelentés – érdekes módon – egyik eset kapcsán sem történt.

Három héttel később feminista hisztériaroham csapott le Ungár Péterre: a veszedelmes erőszaktevőtől a tiltakozók azt várják, hogy egyszer s mindenkorra távozzon a politikából. Kérdés: hogy telt el három teljes hét a zaklatás és a sikoltás között? Ki oldotta fel az áldozatokat a hallgatás törvénye alól, és ki tartatta be velük mindaddig – három héten át? Vagy nincs is semmiféle trauma, a karaktergyilkossági kísérletet pedig a Momentum politikai döntése indokolja? Nocsak: a párt három héten át hallgatott a számára is kínos esetről, csakhogy ez idő alatt a Küldöttgyűlés úgy döntött, hogy a Momentum nem szövetkezik az LMP-vel a 2018-as választáson, ennek hatására pedig felszakadtak a három héttel korábbi sebek: a pártvezetők kiadták a kilövési engedélyt, a feminista rohamcsapatok pedig haladéktalanul hozzáláttak Ungár kicsontozásához. A vád természetesen nem egy részeg ember igénytelenkedése, hanem egy veszedelmes szatír által megkísérelt zaklatás – Ungár Péter szexuális bűnöző, akivel szemben az a minimális elvárás, hogy végleg távozzon a politikából. Holott Ungár semmi kirívó dolgot nem tett. Részegen szexuális ajánlatot tenni, majd a nemleges válaszra elhúzni a vérbe – ez volna a szexuális zaklatás? Ez a genderfront számára nem pusztán jó, de egyenesen tökéletes alkalom volt a hisztériára. Ahogy a trénerré züllött Geszti Péter megmondta: »megsértődni nem akkor kell, amikor okunk van rá, hanem amikor lehetőségünk«. Csakhogy van, amire a megsértődés időzítésének nagymestere sem hívta fel a figyelmet: a poszttraumás stressz romlandó – a háromhetes trauma például már bűzlik.

Nyilvánvaló, hogy Ungár Péter nem azért került a feminista pogrom célkeresztjébe, amit a fesztiválon tett. Az eset valamennyi résztvevője pontosan tudja, hogy ami történt, nem zaklatás, nem bűncselekmény: nem tartozik hozzá valódi sérelem. A feminista rohamosztagoknak nem azért lett az ellenségük Ungár, mert erőszaktevőnek vélik, hanem azért, amiért mindenki más is az ellenségük, aki nem akar háborút a nemek közt, aki nem akar kvótákat, aki nem enged a zsarolásuknak, az erőszakos térfoglalásuknak, a gender studies számtalan szélhámosságának. Soha nem szemből támadnak, soha nem érvelnek – mindig vádaskodnak, gyalázkodnak és karaktergyilkolnak.

A fesztivált szervező Momentum a szemforgató aljasság csúcsteljesítményeként még pszichológiai segítséget is felajánlott a »zaklatást« elszenvedett lánynak, hogy az kigyógyuljon ebből az iszonyatos traumából. Az eset után feljelentést tenni: minek? Három hétre rá, nyilvános médiakampány keretében pszichológus segítségét felkínálni: naná! Máris jól látszik, mi kelt ki a kígyótojásból.

Ha pedig tudni akarjuk, honnan tanulta a kormánypárti média a számító és cinikus hazudozást, akkor a 444.hu beszámolóját érdemes elolvasni, melynek szerzője a női »áldozat« nemét készségesen ismerteti, a másik »áldozat« neme felett azonban szemérmesen elsiklik. Akkor én most jelzem: Ungár Péter egy férfi mellé feküdt be hívatlanul abba a bizonyos sátorba – Ungár Péter ugyanis nyíltan és vállaltan meleg. És hát ez a két tény bizony nagyon nem illik a 444 által sulykolt férfierőszak narratívájába: az »áldozat« férfi, az »elkövető« pedig homoszexuális. Nem azért kapják a pénzt Soros Györgytől, és nem azért tarhálnak további pénzt az olvasóiktól, hogy valami olyasmit írjanak le, ami pusztán megtörtént, viszont nem illik a liberálisok által dédelgetett nagy és átfogó világmagyarázatba.

Ha olyan férfiklubot keresel, ahová nem szívesen engednek be nőket, viszont olyan alázattal tolják a feministák propagandáját, ahogy az Echo TV a kormányét, akkor a 444 szerkesztőségében a helyed. Uj Péter véleményerődje ugyanezzel az alávaló cinizmussal kommentálta a Google-ből kirúgott mérnök esetét, aki beszámolójuk címe szerint hülyeséget beszélt a nőkről. Az illető egyébként történetesen tudományos érveket hozott fel amellett, hogy esetleg biológiai különbségek is okozhatják, hogy kevesebb a női mérnök, és azt is hozzátette, hogy nem teszi jól a Google, ha indokolatlan előnyben részesíti a nőket, mert a kiválasztás során az alkalmasságnak és a teljesítménynek kéne a döntő szempontnak lennie az etnikai és szexuális sokszínűség helyett. Arra panaszkodott továbbá, hogy a Google-nél a konzervatívabb nézeteket valló munkatársakat megfélemlítik, és nem tűrik a politikai ellenvéleményt. Ki is rúgták. Tényleg nem tűrik.

A 444 – ahol politikai, etnikai és nemi sokszínűséget egyaránt nehéz felmutatni – a konfliktusban teljes mellszélességgel a Google mellé áll, és látványos gesztusokkal szarja telibe, hogy az illető kifejezetten nem a munkája, hanem a véleménye miatt vesztette el az állását. Hiszen hülyeséget beszélt a nőkről – az ilyen pedig meg is érdemli, ha kirúgják. Ugyanennyi nyilvánosságot és szolidaritást várhatnak a 444 szerzőitől azok, akiknek az ügye mögött azoknak nincs kifejezett politikai érdekük – így lett ezúttal egy fiatal, meleg srácból veszélyes, nőket zaklató erőszaktevő.

A gendermaffia nem nagy létszámú, és nem is különösebben népszerű, de annál befolyásosabb, és annál nagyobb médianyilvánossággal bíró intoleráns, képmutató és hazug vallási szekta. Elfogadhatatlan, hogy miközben a Fidesz egymás után szántja be és vásárolja fel a neki nem tetsző orgánumokat, az a kevés, amelytől még viszonylag független tájékoztatás volna elvárható, egy ilyen szélsőséges csoport befolyása alá kerüljön.”