„Lássuk be, világviszonylatban nem a legjobb a magyar közoktatás minősége, még mindig kevesebben szereznek versenyképes tudást, mint az elvárható lenne, sokan morzsolódnak le anélkül, hogy bármiféle tudást szereznének. A pedagógusfizetések még mindig elmaradnak attól a szinttől, ami elfogadható egy ilyen áldozatos munkát követelő területen, és sok vetemedett ablakon süvít be a szél, amikor igazán ősziesre fordul az idő. De azt állítani, hogy az utóbbi időben semmi nem történt annak érdekében, hogy a helyzet javuljon, olyan gazemberség, ami vetekszik azzal, mintha valaki azt állítaná, hogy minden nagyon szép és minden nagyon jó. E gazemberség mozgatórugója egyébként nem más, mint az élet minden területén dúló súlyos világnézeti harc, ami kegyetlenül szakítja ketté a magyar társadalmat a nevelés-oktatás tekintetében is.
(...)
Lássuk tehát a hírek másik, reménykeltőbb részét is, hogy ne legyen olyan nehéz az iskolatáska! Az idei tanévkezdéskor szinte mindenki ingyen jut tankönyvekhez. A gyerekek jelentős hányada részesül ingyenes étkeztetésben. Az életpályamodell újabb lépéseként szeptembertől ismét nő a pedagógusok bére, az emelés mostanra eléri az ötvenszázalékos mértéket. Átfogó iskolafejlesztési program indul, melynek során négyszáz település 527 intézménye újul meg. Közülük csaknem háromszáz valamely hátrányos helyzetű járásban. A most kezdődő tanév végére minden intézménybe eljut a szupergyors internetszolgáltatás. Van kréta mindenütt.
Növeli, aki elfödi a bajt. De az is, aki a jót elhazudja. Legyen ez az új tanév első leckéje. Haladóknak!”