„Tavaly nyáron a Balaton saját hangját kerestük. Kinek mit jelent a Balaton? Mitől balatoni a balatoni? – tettük fel sorba a kérdéseket balatoni vállalkozóknak: borászoknak, étteremvezetőknek, panziótulajdonosoknak. Sok és sokféle választ kaptunk, melyek egy ponton mindenképp összecsengtek: a Balaton többet érdemel és többet is tud. Többet érdemel annál, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakult szokások mementója legyen; hogy puszta gigászi strandként, egynyári lehetőségként tekintsenek rá.
Idén télen a rendkívüli és hosszan tartó hideg miatt a Balaton befagyott és hetekig olyan tömegeket vonzott, mint a legnagyobb kánikulában. Csak a strandolók ezúttal nem bikiniben, hideg sörrel hűsöltek a tenyérnyi árnyékban, hanem télikabátokba csavarva korcsolyáztak, fakutyáztak, jégvitorláztak és forralt boroztak. Egyszerre volt fenséges és szórakoztató, ahogy a balatonzöld jégen csúszkáltunk pont ott, ahol a nyári estéken úszni szoktunk. A befagyott Balaton kétségkívül a január egyik hazai fénypontja volt és bebizonyította, hogy a tó nem a gumimatracoktól válik vonzóvá.
Az ilyen élmények sokat segítenek, de hosszú még a fürdőbörtönből kivezető út. Az elmúlt években komoly változások indultak meg a turizmus, különösen a gasztronómia terén. Újfajta szemlélet és hozzáállás, s új célkitűzések jelentek meg, a változás élharcosa pedig egy fiatal vállalkozó nemzedék, akik többet szeretnének kihozni a Balatonból.
A balatoni régió fejlődéséhez sok lehetőség adott. A környék természeti és kulturális sokszínűsége megengedi, hogy egyes részeken a balatoni vidék különböző arcait hangsúlyozzák, ahelyett, mindenhol ugyanazt nyújtanák.”