Rinyacsaj Tusványoson

„Dühös volt a »politikai elit«? Az volt. Odaszóltak a leányzónak? Még szép! Volt, aki el akarta venni a sípot? Volt. Amikor a kérések ellenére is folytatta a fütyülést, félretolták? Igen. Lökdösték? Igen. Volt egy barom, aki a haját is meghúzta? Igen. Elesett? Igen.

Szép és jó ez? Nem, egyáltalán nem az. De nagyjából ez fordul elő vele a színházban is, ha előadás alatt üvölt a mobiljába, avagy amikor az áruházi leárazáson a békés vásárlóközönség útjába áll. Egy jó Sziget-koncertről vagy Pride-ról már nem is beszélve.

Van ennek hírértéke? Nincs. Azonban most Tusványosra sokan hírt kreálni érkeztek. A »hölgy« elesése után nem volt hajlandó felállni, ő inkább üvölteni akart. Kérték, rimánkodott neki a biztonsági őr is, a kezét kínálta, de ő hajthatatlanul rinyált. A demokratikus sajtó meg filmezte »megaláztatását«. Amikor egy nagymama szóvá tette, hogy most már nagyon elég lesz ebből a műsorból, megvolt a bizonyíték is az erőszakra. Ez már úgy került a hírekbe, mint a »szexista Fidesz-bérencek példátlan agresszivitása«.”