Felvetődik, módosítani kell a 2003-as törvényt, amely meghatározza, ki tekinthető ügynöknek.
Ebben rejlik némi igazság. A probléma az, hogy nehéz egzaktul megfogalmazni, kit tekintek annak. A tiszta eset az, ha valakinek megvan a B – beszervezési – és az M – munka- – dossziéja. Akinek a két dossziéja közül csak az egyik van meg, azzal is hasonló a helyzet. Az esetek egy részében támpontot jelenthetnek a megfigyeltek dossziéiban lévő jelentések. Ha azonban csak különböző hálózati kartonok vannak, már nagyon nehéz az ügy. A törvény meghatározása két okból nem jó: egyrészt ügynöknek tekinti azt is, akinek aláírt beszervezési nyilatkozata van. Ez azért gond, mert vannak olyan esetek, amikor valaki ijedtében aláírt, de senkiről sem jelentett. Ilyen például a nyilvánosság előtt már ismert Csurka István esete, aki kényszer hatására aláírt ugyan, de soha nem jelentett. Ennek ellenére kartonja szerint csak az aláírás után hét évvel zárták ki, és az igazság csak egy alapvetően nem róla szóló dossziéból derül ki. Másrészt azért nem jó a mostani megfogalmazás, mert van, akinek se nyilatkozata, se konkrét jelentése nincs, és annak sincs nyoma, hogy ügynöki tevékenységéért előnyben részesült volna, a hálózati kartonok mégis arra engednek következtetni, hogy ügynök volt.”