Kalandmetró

„Kalandtúra.

Naná, hogy az, csak a sok rossz beidegződés miatt még nem így fogják fel a zemberek. De majd. Nyári vidámság, izgalom, bátorságpróba a föld alatt, adrenalinlift.

Tényleg ideje volna már felülkerekedni a rossz reflexeken. Ugyan miféle téves reakciókat képes produkálni az utas, amikor rekkenő hőségben beragad a metrókocsiba!

Jön ezzel a sipákoló hangulatkeltéssel, hogy ő csak A pontból B-be akart eljutni, és akkor beszorul egy vaskaszniba. És ez a csekélység már ok volna a hisztériára, pánikolásra, a kormány édes mamájának emlegetésére? Ahelyett, hogy élvezné a helyzetet, ami erre teljes mértékben alkalmas.

Persze itt nem feledkezhetünk meg a Sorosbrüsszel nevű arctalan világhatalom befolyásoló szerepének nonpluszultrájáról, ami minden oldalúan manipulálja az emberek téves állásfoglalásának zenitjét. Hát például mikor szaunázott egy jót utoljára a magyar ember? Na ugye! Kint árnyékban lehet negyven, akkor a metróba szorulva 3 perc után minimum ötven, csorog a víz még a delikvens körméről is, hát nem nagyszerű: csoportos szaunázás. Lehetne szót váltani, ismerkedni, fiatalok külön csajozós dumákat fejleszthetnének a profilra, tekinthetnénk az egészet a társas megismerés alkalmának.”